Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

2.oldal Amerikai Magyar Értesítő 198^-. január n HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György Évi előfizetési dij: 12 US-dollár Nyugdíjból élőknek: 10 US-dollár Külföldre: 13 US-dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szer­kesztőség véleményét. Azokért min­den esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javí­tás jogát fenntartjuk. 1 ja és aki azt hiszi, hogy az emigráció nem néz a jövőbe. Ugyanúgy lát jövőt, mint a diaszpórában élő, de szebb embe­ribb és magyarhoz méltóbb jövőt vár. Ne engedjük, hogy egyre szaporodjanak a retrograd magyarok, akik labancságuk előnyeiért saját népük jelenlegi sivár sorsát is hajlandók a haladás egy lép­csőfokának tekinteni. Thomas Mannal kapcsolatban soha föl sem merült volna, hogy valaki a német iro.dalom diaszpórában élő tagjának te­kintse. Bartók Béla is emigráns volt és nem diaszpórában élő magyar. Holtáig e- migráns német iró maradt az egyik és e- migráns magyar zeneszerző a másik és ép­pen ezzel bizonyították elvhüségüket és jellemüket. A zsidóság kétezer éven át diaszpórá­ban élt, mert nem volt földrajzilag, sem politikailag nemzeti állama. Csak lélek­ben, mert húsz évszázadon át nem mondott le sohasem az országról, amelyből szét­szórta a hatalom. A hithü zsidók ezért búcsúztak igy egymástól minden este:"Je­ruzsálemben találkozunk". S két évezre­den át a siratófalnál sokan találkoztak. Az Izraelen kívül élő zsidóság ma is diaszpórának nevezi a világon szétszórt közösségeit, mert nemcsak hazájában élő népével, hanem annak államával is közös­séget vall.. Bárhol is éljen a világon, s bármilyen állam polgára legyen. Izraelt segíti, érte remeg, s az ő céljait segí­ti elő. Az én emigrációm - he nem is költöz­nék haza - akkor szűnik meg, s akkor ke­rülök a diaszpóra állapotába, ha nemcsak népemmel, hanem államom eszméivel és for­májával is közösséget vállalhatok. Amig ez el nem következik egy vagyok 16 mil­liós népemmel s amerikai polgárként is egy megbéklyózott ország emigránsa ma­radok! (Hadak Utján) KÖNYVSZEMLE * Szentmiklósy Eles Géza: 'The Spirit of Hungary" 11. /A cikkíró folytatja tanulmányát, me­lyet "The Spirit of Hungary" címmel megjelent képes magyar történelemről irt, helyesbítve a mü tárgyi tévedé­seit, a magyarságra hátrányos beállí­tásait, hogy a szerző, Sisa István, munkájának második bővített és javí­tott kiadásában, mint ez már szokásos, azokat figyelembe vehesse. A cikkíró bírálatának első részében az első vi­lágháborúig ért el./ Göröngyös útra lépett a szerző amikor történetírásában uj nézőpontot vezetett be, mert ez sok tárgyi tévedést, hamis beállítást és következtetést eredménye­zett . így például a 229. oldal jobb hasábjá­nak az alján Ignotus Pál, közösmerten baloldali iró, darutollas, piperkőc, zsi­dóüldöző harcosoknak nevezi a nemzeti hadsereg tagjait, majd a szerző a 230. oldalon egy vicc elmesélésével jellemzi az I919-es novemberi állapotokat. A vicc szerint egy az elmegyógyintézetből gyó­gyultan elbocsájtott volt ápolt megzava­rodva a pesti utcán hallott hírektől, kétségei támadnak épeiméjüségét illetően és visszakivánkozik gyógyulás végett a bolondokházába. Az ápolt ugyanis azt az információt kapta, több évi zártintézeti kezelés után, hogy Magyarország egy füg­getlen királyság lett király nélkül és az államfője egy tengernagy flotta nél­kül. Az iró összetéveszti a tárgyilagos­ságot a mellébeszéléssel, amikor állás- foglalás helyett két látszólag ellenté­tes véleményt közöl és a sugalmazott dön­tést rábízza az olvasóra vagy elhallgat mint Illyés Gyula esetében, akit a leg­nagyobb élő magyar költőnek-novellistá- nak-esszéistának nevez és csak egy óva­tos félmondatban említi meg a 331. oldal elején baloldali hajlamait, elhallgatva azt, hogy Illyés kommunista volt. A 231. oldal "Hungary, the Unforgiven" cimü fejezetében a szerző szokatlan, szinte mentegetőző hangon beszél az un. vörös és fehér terrorról: nem említi meg azonban, hogy a vörös terror az állami hatalom gyakorlásával visszaélve végzett ki 590 magyar állampolgárt. A tanácsköz­társaság bukása után keletkezett főhatal­mi űrben ez robbantotta ki azt a népité- letszerü megtorlást, melynek 246 halálos

Next

/
Oldalképek
Tartalom