Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

1982. január hó_ _____________________AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ___________________________________7 gyarapításához. A tartás, méltóság, gon­dolkodni tudás* kritikai készség mellett tett hitet CSOORI SÁNDOR is. A szerveze­ti kérdések körüli kicsinyes nézetelté­résékre célozva megjegyezte: "külön-kü- lön még vagyunk valakik, de együtt keve­sebben vagyunk magunknál, saját esélye­inknél" „ CZINE MIHÁLY leszögezte hozzászólásá­ban, hogy az olyan társadalmi alapkérdé­sek, mint például a népesedés, nem any- nyira vitákat, mint inkább gyors intéz­kedéseket követelnek« KERESZTURY DEZSŐ arról is beszélt, hogy másképp kell felfognunk az irók po­litikai szerepét, tisztázni kell az iro­dalom és a politika uj viszonyát, hiszen a politikai vezetés nemcsak eltűri, igé igényli is az irók hozzáértő véleményét. Az Írókra is tartozó társadalmi gon­dokról elsőként FEKETE GYULA beszélt. Szerinte "a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalmának irói vagyunk", olyan népé, amely "leleményesen pusztít­ja önmagát". PÁNDI PÁL a különböző nézeteket valló irók együttműködését kérte a bizalom je­gyében. Nyomatékosan kijelentette: sem a párttagsági könyv birtoklása, sem az ellenzéki politizálás nem lehet az esz­tétikai felértékelés alapja. ZELEI MIKLÓS arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megvárni, amig a problé­mák felgyülemlenek. A fiatal Írókkal kapcsolatos kampányok és "ellenkampá­nyok" egyaránt azt jelzik, hogy a szö­vetség nem működik folyamatosan és kie­légítően. Többen kérdezték, miért nincs még mindig az irószövetségnek_saját lapja, illetve kiadója. FEKETE SÁNDOR kételke­dett abban, hogy az írókat "megfontol­tan háttérbe szorítanák", sőt szerinte "az állam időnként túlságosan is udva­rol egyes Íróknak" Ugyanő nem tartotta központi kérdésnek, hogy az Írószövet­ségnek saját lapja legyen. Ennek meglé­te ugyanis még nem bizonyítja az irodal­mi élet demokratizmusát. A közgyűlés napirendjén szerepelt az Írószövetség alapszabályának módosítása. Az uj alapszabály-módosítás ügyrendi vi­tája elhúzódott, heves volt, és a nagy többség számára áttekinthatatlen. Részletek a közgyűlés határozatából: MIróhoz méltó érzékenységgel figyel­jünk fel - sok más tünet mellett - arra az aggasztó jelenségre is, hogy a nagy­világban észlelhető demográfiai robba­nással szemben hazánk népesedésében meg­torpanás, sőt visszaesés fenyeget. Az uj választmány keresse és ápolja a külföldi irodalmi kapcsolatokat, kiváltképen a határainkon túl élő magyar Írókkal: fog­lalkozzék müveik megismertetésével, nép­szerűsítésével. " "Nagyobb szerepet és felelősséget kell vállalnunk a közgondolkodás formálásá­ban. Ehhez az Írószövetségnek a jelenle­ginél több és hatásosabb eszközre van szüksége. Mindenekelőtt a publikációs tér rugalmasságának, eligazító szerepé­nek biztosítása látszik kívánatosnak. Ezt a jelenlegi irodalmi sajtó szerkeze­tének felülvizsgálatával indokolt eset­ben átszervezésével, uj fórumok nyitásá­val érhetjük el." "Az irodalmi élet akkor igazán egész­séges, ha a különféle stilus irányzatok, iskolák és áramlatok megtalálják benne helyüket, szerepüket kibontakozásuk le­hetőségét. Ehhez a közös ügyet szolgáló áramlatok egészséges kölcsönhatására és alkotó vitájának demokratizmusára van szükség." ”Az uj választmány különösen nagy gon­dot fordítson irodalmunk jövőjének ter­vezésére. A nemzedéki ellentétek túlzó megnyilvánulásait türelmesen rendezni elsőrendű feladatunk." "Tagságunk egy részét az a gondolat foglalkoztatja, hogy irodalmi csoportok­ba tömörüljön, mások ellenzik ezt a meg­oldást. Az uj választmány körültekintően történelmi és társadalmi feltételeinket figyelembe véve mérlegelje, célszerű és lehetséges-e az Írószövetségen belül, vagy az írószövetség körül irodalmi tár­saságok és műhelyek létrehozása." A Magyar írók Szövetsége december 21.-i ülésén, titkos szavazással, az al- lábbi tisztségviselőket választotta: Elnök:Hubay Miklós Alelnökök: Fekete Gyula és Fodor And­rás Főtitkár: Jovánovics Miklós Titkárok: Csák Gyula és Nagy Gáspár Ügyvezető titkár: Garamvölgyi Károly­né. Az elnökség tagjai: Béládi Miklós, Bertha Bulcsu, Cseres Tibor, Csoóri Sán­dor, Csurka István, Dobozi Imre, Domokos Mátyás, Hernádi gyula, Simonffy András, Tatay Sándor, és Vészi endre. A választmány tagjai lettek, szintén titkos szavazással: Bárány Tamás, Bata Imre, Bé­ládi Miklós, Bella István, Ben)á- min László, Bertha Bulcsu, Bod­nár György, Buda Ferenc, Czakó Gábor, Czine Mihály, Csák Gyula, Csanádi Imre, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csurka Ist­ván, Dobai Péter, Dobozy Imre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom