Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

8. oldal Domokos Mátyás, Fábián Zoltán, Fekete Gyula, Fodor András, Föl­deák János, Galgóczi Erzsébet, Gáli István, Gorái Gábor, Göncz Árpád, Hernádi Gyula, Hubay Miklós, Ilia Mihály, Illés Endre, Illyés Gyula, Jókai Anna, Jováno- vics Miklós, Juhász Ferenc, Kál- noky László, Karinthy Ferenc, ’Ké­pes Géza, Keresztury Dezső, Kis Pintér Imre, Kiss Benedek, Lator László, Lázár Ervin, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Mezei András, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Nagy' Gáspár, Nemes Nagy Agnes, Ördögh Szilveszter, Páskándi Gé­za, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Sánta Ferenc, Simonf/y András, Sötér István, Spiró György, Sza­bó Magda, Szakonyi Károly, Száraz György, Takáts Gyula, Tatay Sán­dor, Tornai József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weö­res Sándor. ★ Ne felejtsük el: 1956 szellemi előké­szítői a magyar irók voltak! Most, ami­kor - akárcsak 1956-ban - a lengyel ese­mények, a lengyel nép szabadságküzdelmei és a demokráciáért folytatott harca pél­daként állhat a magyar irók előtt, külö­nös figyelmet kell szentelnünk az írószö­vetség most lezajlott ülésének, az ott történteknek és az ott elhangzottaknak. Mert nem lehetetlen, hogy ebből a közgyű­lésből, az itt elért eredményekből még kisarjad valami, még mindennek lesz foly­tatása és az írószövetség mostani tanács­kozására később úgy fogunk visszatekin­teni, mint a Petőfi-kör I956 tavaszi vi­táira, melyekből pár hónap múlva megszü­letett a szabadság.------------------------------- ★ ★------------------------------­Az Olvasó Írja: Kedves Jóskám! Végre szóhoz tudok jutni, ugyanis ka­rácsony előtt meglehetősen el voltam foglalva..., kizárólag a rend kedvéért megemlítem, hogy általában a hozzám be­érkező Értesítőket tovább szoktam adni - küldeni barátaimnak azzal, hogy erre érdemes előfizetni. Hiszem az összmunka fontos voltát. Segítsük egyengetni egy­más ügyeit. Szóval, szeretném, ha az Értesítő előző számaiból küldené a mel­lékelt címekre. Ugyanis legutóbb, ami­kor beszélgettem velük telefonon, kér­dezték, hogy mi^ujság az AMSz körül, s mondtam, ha az Értesítőt elolvassák, abból jobban látják a helyzetet, mintha én telefonon mesélek, mert Kollarits Béla precízebben körbenyilja a tényeket. Azokra a számokra gondolnák, melyekben az AMSz-szál foglalkoztok,a "pispek ur- ral"és csatlós vitézeivel. És mellékelj egy-egy előfizetési felhívást részükre. N.Gy. Akron, OH 1982. január hó Igen tisztelt Szerkesztőség! Hivatkozással az ÉRTESÍTŐ decemberi számában "Meghalt Bobula Ida" cimü köz­leményre, az abban foglalt téves megál­lapításra szeretném felhívni figyelmü­ket. A cikk szerint az I900. február 27.-én született Bobula Ida "egyetlen és utolsó királygyürüs doktorunk volt." Néhai Bobula Ida kora miatt nem lehetett királygyürüs doktor. Ha 6 1900-ban szü­letett, 1918-ban, 18 éves korában érett­ségizhetett és minimálisan 5 év múlva, tehát 1923-ban doktorálhatott summa cum laude. Mivel pedig az utolsó magyar ki­rály. IV. Károly, 1918 őszétől kezdve nem gyakorolhatta királyi jogait, I923- ban pedig Madeira szigetén élt száműze­tésben, nyilvánvaló, hogy Bobula Idát nem tüntethette, ki királygyürüvel. 0 igy nem királygyürüs, hanem kormányzógyűrűs doktor volt. Ez viszont csupán névbeli különbség, hiszen mindkét gyűrű elnyeré­se elsősorban ugyanazon feltételekhez volt kötve: szinjeles bizonyítvány az első elemitől kezdve a középiskolán ke­resztül az érettségiig, utána summa cum laude doktorrá avatás. így dr. Bobula Ida munkásságából az őskutatás terén el­ért világraszóló eredményeiből egy iotát sem von le az a tény, hogy nem király­gyürüs, hanem kormányzógyürüs doktor volt. Teljes tisztelettel: T. L.--------------------------★ ★------------------------­SZINIELŐADÁS A New York-i Független Magyar Refor­mátus Egyház 229 East 82. utcai díszter­mében 1982. január 10.-én vasárnap d.u. 4 órai kezdettel az Amarikai Magyar Színjátszó Csoport első önálló rendezé­sében színre kerül: LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT cimü három felvonásos színmű, a harmin­cas évek legnagyobb sikert aratott ze­nés-táncos operettje. Irta és zenéjét szerezte: Erdélyi Mi­hály. Rendező: Bodnár József. Zongora kiséret: Pulitzerné Horváth Angela. Tán­cokat betanította: Csörgő Anna. Szereplők: Emődi Magda, Ágh Kata, Hódy Sándor, Rabb Marika, Bágyi Zsolt, Győrvári Zsuzsa, Bágyi László, Bágyi Zsóka, Kacsóh Tibor, Traczik Imre, Rabb Mária, Bodnár József, Sipos Ilona és Schmidt Béla. Díszlet: Weinstein László. Történik 1938-ban: Az első és második felvonás a kínai határon, Manchuriában, egy hadifogoly táborban. A harmadik fel­vonás Magyarországon, Toponáron. A belé­péshez I4- dollár adományt kér a rendező­ség. értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom