Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
1982. március hó értesítő 3. oldal dányszám ellenére is veszedelmet szimatolt a cenzúra és nem alaptalanul.. A- miből azt a tanulságot vonhatjuk le mi emigráns ujságirók és szerkesztők, hogy bizony egy lap súlyát és főleg hatását nem elsősorban a példányszám határozza meg, dönti el: ha jól és igazat Írnak benne, - ahogy egyÍzben a Magyarok Világszövetsége főtitkára aposztrofálta fölényes gúnnyal az emigrációs újságokat - "törpe lapocskák" is nagy missziót tölthetnek be és társadalomformáló erejük lehet. Jelentős sajtóorgánuma ennek az időnek a Jelenkor is, melynek kiadását Széchenyi kezdeményezte és támogatta, hogy ezen keresztül adhasson hangot a reformkor konzervatív nézeteinek és ellensúlyozhassa Kossuth kérhelhetetlen radikalizmusát. A Jelenkornak munkatársa Jókai is, aki - mint feljegyezték - rendkívüli ügyességre tett szert abban, hogy kijátsza a cenzorok éberségét és elaltassa gyanújukat. Az események egyre gyorsulnak és a forradalom előreveti árnyékát. Az 1843- 44-es országgyűlés már engedményeket tesz és hajlandó bizonyos reformokra. Az 1847-48-as országgyűlés feszült légkörben ül össze, a delegátusok érzik, hogy valami van a levegőben. A nép lázong Bécsben, lázong Prágában és februárban megérkezik a párizsi forradalom hire. A Pozsonyban ülésező országgyűlésen Kossuth ragyogó szónoklatokkal sürgeti az alkotmány megváltoztatását, majd Bécsbe utazik, ahol a nép diadalkapukkal fogadja és utána barrikádokat emel, hogy az ő szónoklatain fellelkesülve, utcai harcokban szálljon szembe az abszolutizmus rendszerével. Bécs Kossuthé, Metternich menekülni kényszerül, a trón inog. Az országgyűlés közben határozatot hoz a jobbágyok felszabadításáról, és március 14.-én az országgyűlés küldöttsége Bécsben átadja az udvarnak az erről szóló feliratot és követeléseit. Az udvar habozik, de a Burg ablakain besüvit a forradalom szele. Ugyanakkor Pesten, a Pilvax kávéházban tanácskoznak az egyetemek küldöttei, az ifjúság képviselői«, A hangulat izgatott, mindenki a híreket lesi és egyszerre berobban egy küldött: Bécsben kitört a forradalom! Az eseményeket már nem lehetett megállítani: Jókai felolvassa a 12 pontot, Petőfi pedig egy asztal tetejéről elszavalja a Nemzeti dalt. A tömeg lelkesedése határtalan: mindenki az utcára tódul, az egyetemi ifjak pedig Petőfi vezetésével a Länderer és Heckenast nyomdához igyekeznek, ahol a nép nevében lefoglalnak egy nyomdagépet, kinyomtatják a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A cenzúrával senki sem törődik: a szabad magyar sajtó első termékei megszülettek,és megszületett a sajtószabadság! Március 15.-ét mutat a naptár. .. A negyvennyolcas forradalmi szabadság- harc vakitófényü Ívelése alig másfél évig világította meg a magyar éjszakát, hogy 1849. augusztus 13.-án Világosnál az o- rosz túlerő előtt porbahulljanak a három- szinü zászlók és semmivéváljanak egy nemzet álmai. Pedig a március 15-öt követő napok a kibontakozás reményével kecsegtettek: a szorult helyezetben lévő udvar április 7.-én kinevezi az első felelős magyar minisztériumot, gróf Batthyány Lajos elnökletével és négy nap múlva szentesíti az uj alkotmányt. A forradalom követelései lényegében teljesültek. A kamarilla azonban nem tudott belenyugodni a verességbe, Sikerült a magyarok ellen uszítani Jellasics horvát bánt, aki csapataival betört az országba. A Kossuth szavára létrejött uj honvédsereg a határig kergette a betolakodókat. Az események elindultak a maguk végzetes utján, melynek végén az udvarral és az u- ralkodóházzal való nyílt szakítás, a teljes törés elkerülhetetlenné vált. Hogy miképp fejlődtek idáig az események,azt is tudjuk: a kezdeti visszavonulások után Kossuth gyujtóhatásu beszédeire talpraáll a nemzet és megteremti, megszervezi a honvédsereget, mely a dicsőséges tavaszi hadjáratban felszabadítja Budát és csaknem az egész országot. Időközben Bécsben I. Ferenc József foglalja el a trónt,aki 1849. március 4.-én birodalmi tartománnyá nyilvánítja Magyarországot, mire Kossuth kerek egy hónappal később Debrecenben detronizálja a Habsburg házat, és kormány zóként maga veszi át a főhatalmat. Bécs ekkor Európa legerősebb zsandárá- hoz, az orosz cárhoz fordul segítségért, aki Paskievics herceg vezetésével 200 e- zer katonát küld Görgey ellen. Haynau 170 ezer emberrel közeledik, a 150,ooo főnyi kimerült, utánpótlásától megfosztott honvédseregnek semmi esélye sincs. A világosi fegyverletétellel megpecsételődik a magyar szabadság sorsa, hogy következzék az elnyomás még sötétebb korszaka, a Bac Bach-korszak. Kossuth külföldre menekül, hogy hajthatatlan és a legkisebb megalkuvástól mentes emigrációban élje le hátralévő hosszú életét. Otthon a megtorlás és a bosszú szelleme üli torát. Haynau október 6.-án az Újépület udvarán főbelö- veti Batthyány Lajos grófot, Aradon tizenhárom honvédtábornokot végeznek ki és az osztrák hadbíróságok tucatjával hozzák a halálos Ítéleteket. Az országban és a határokon kívül tízezrek bujdosnak, a kufsteini börtön kazamatái megtelnek rabokkal. Közel két évtizednek kell elmúlnia, amig Deák Ferenc bölcsessége és az uralkodóház belátása megteremti a kiegyezést, melynek nyomán nagyjából-egészéből minden megvalósul, amiért 1848. március
