Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
2. oldal ÉRTESÍTŐ 1982. március hó HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 2A2-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatársak: Stirling György, Washington, D.C. Dr. Kollarits Béla, Glenmont,N.Y. Kiadja az Értesitő Baráti Köre. Évi előfizetési dij: 12,oo dollár Nyugdíjból élőknek: 10,oo dollár USA és a szomszédállamok területére levélként, tengerentúlra nyomtatványként küldjük. Az Értesítőben megjelent közleményekért a szerzője felelős. kibontakozni és az indusztrializmus hallatlan fejlődésnek indult., pezsgő gazdasági életet hozva magával, addig Magyar- országon poshadt állóvízként terpeszkedett a feudalizmus, meggátolva minden újatakarást. A mágnások - akiknek birtokain dolgozott a mindennapi kenyérért a kilencmillió jobbágy - jórészt külföldön éltek, németül, franciául, angolul és latinul beszéltek, de a magyart csak törték és szégyelték magyarságukat. Magyarul csak az erdélyi főurak közül beszéltek néhányan. A köznemesség Magyarországon élt u- gyan, de lélekben távol a köznép gondjaitól, Pató Pál ur módjára élték a maguk életét vidéki udvarházaikban, elzárkózva a világ fejlődésétől, minden haladástól. A nemzet gerincét a már emlitett ki- lencmilliónyi parasztság, a jobbágyok és a gazdasági cselédek jelentették. Ok képezték az országfenntartó erőt, verejté- kes munkájuk nyomán termett a föld, hogy eltartsa a kiváltságos osztályokat. A jobbágyot vitték el a háború esetén katonának, egyedül az ő vállait nyomták a súlyos adóterhek. A jobbágyság volt ebben az időben minden vagyon alapja és minden teher hordozója, mégis tökéletesen kivülrekedt az alkotmány sáncain és semmilyen jog nem illette meg, csak a látástól vakulásig való gürcölés joga. A tized és a robot is nyomorította és súlyosbította a társadalmi feszültséget, hogy a nyugatról lassan-lassan beszivárgó hirek kezdték kinyitni a szemét: a jobbágyság kezdett tudatára ébredni megnyomorít ottságának és önérzete nyiladozott. Az évszázados elmaradottság vaspántjai recsegtek-ropogtak, a levegőben volt a változás, a jövő még nagyon is bizonytalan Ígérete, hogy ez nem tartható fenn már soká... A reformkor igazi élesztői, a reformok hirdetői nem a politikusok, hanem mint minden forradalom előtt, az irók, művészek, tudósok, a szellem, az alkotás emberei voltak. Ezek a városi polgárság, de főleg a köznemesség közül jöttek és a felvilágosodás szellemét sugározták szét a később Ady által megénekelt magyar ugar fölött. Fellépésük nyomán kezdett eszmélni a magyarság, kezdte megtalálni önmagát, fedezte fel nyelve, zenéje, irodalma szépségeit. Ezzel párhuzamosan kezdett izmosodni politikai öntudata és politikai jogai iránt is feltámadtak az igényei. A köznemesség és a városi polgárság túl saját egyéni gondjain az ország ügyei iránt is érdeklődni kezdett és a nemzeti érzés egyre nagyobb helyet követelt magának minden rendű és rangú ember gondolkodásában. A főnemesek közül Széchenyi és Wesselényi Miklós jártak elől jó példával és ők azok, akik az országgyűlésben is kiálltak a jobbágyok helyzetének javításáért. Az irók szítják a nemzeti érzést és a reformnemzedék lelkesedése nagy irodalmi alkotásokat hoz létre, a nemzeti gondolat újjászületése pedig a költőket ihleti fényes versekre. A reformkor szellemi áramlatai friss fuvallatként járják át a magyar élet minden zugát. Ennek természetes következményeként a nemzet széles rétegeiben erősödnek az önállósági törekvések és a Habsburg abszolutizmus, a bécsi kamaril- la módszerei iránti ellenérzés. A trónon ekkor már I. Ferenc utóda, a teljesen beszámithatatlan V. Ferdinánd ül, aki csak báb a magyargyülölő osztrák és cseh tanácsadói kezében. Cenzúra, rendőri felügyelet»felségárulási perek követik egymást. Wesselényi Miklóst és az országgyűlési ifjúság vezetőit börtönbe vetik, Kossuthot is börtönbüntetésre Ítélik a Tudósítások lázitó hangja miatt. De már az 1839-^0-iki országgyü- léssen újra ott látjuk Kossuthot, aki megindítja napilapját, a Pesti Hírlapot. Óriási jelentőségű lépés, amikor 18A5- ben létrejön a társadalmi védővámot hirdető Országos Védőegyesület, melynek tagjai megfogadják, hogy csak Magyarországon készült árut vásárolnak. Az öntudatra eszmélés minden tekintetben lassú folyamat volt, melynek kifejlődésében kialakulásában legnagyobb szerepe az írott betűnek: a sajtónak és az irodalomnak volt, ezek voltak a végkifejlet élesztői. A folyóiratok közül említést érdemelnek a Pesti Divatlap, a Honderű és az Életképek, melyet éveken át Jókai szerkeszt és 18A8-tól Petőfi^is csatlakozik a szerkesztési munkához. És itt érdemes megjegyezni, hogy a Tudósítások mindössze hO-70 példányban készültek, még pedig kézzel Írva, Kézről-kéz- re jártak az országban és messzeható visszhangot keltettek. E csekély pél
