Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ folyóirata (felelős szerkesztő: Méray Tibor) például igy zeng a vezércikkben: “O a legközelebbi, a legkedvesebb, akivel megosztjuk örömünket, bánatunkat, aki együttérez velünk, szeret bennünket... Vajon lehet-e irodalmunknak különb példaképe Rákosi elvtársnál? Mint ahogy egész népünket tanítja, megmutatja újjászülető irodalmunknak is a helyes utat! Irodalmunkon a sor, hogy többet merítsen műveinek tárházából és hogy ábrázolja a nagyszerű hőst, akiről írni az alkotó legszebb feladata: Rákosi elvtársat magát! Érzéseink morzsája lehet csak az ajándék, amit adhatunk, drága Rákosi elvtárs!” Benjamin László ezzel a költeménnyel hódolt a diktátor előtt: “A semmiből formált világot és eget; nagy lélekzetű költőknek tárgyat, dalra hangot, erőt a hangra ő adott Legelső a költők sorában, köztük is a legnagyobb!” Képes Géza igy zengte Rákosi dicsőségét: “Lélegzetüket visszafojtva nézik a szép szál jegenyék Erzsi nénit, amint a porba rajzolja Rákosi nevét... Elsodorhatja szél és zápor Erzsi néni ujja nyomát, De a délceg jegenyetábor azt a nevet zúgja tovább!” E két yersrészlet egy kötetből való: egy antológiából, melyet az írószövetség állított össze Rákosi születésnapjára: 33 költő és iró őt ünneplő verseiből. A kötetben közreműködők neveit érdemes felsorolni: Aczél György, Asztalos Sándor, Benjamin László, Cseres Tibor, Darázs Endre, Darvas József, Devecseri Gábor, Déry Tibor, Gergely Sándor, Gyárfás Miklós, Háy Gyula, Illés Endre, Illyés Gyula, Képes Géza, Kónya Lajos, Máté György, Mesterházy Lajos, Nagy László, Nagy Sándor, Örkényi István, Örvös Lajos, Rákos Sándor, Rideg Sándor, Sőtér István, Szabó Pál, Szüdi György, Urbán Ernő, Veres Péter, Zelk Zoltán és még néhány, azóta elfeledett nevű pártdalnok. A kötet szerkesztési munkáját Vas István végezte, nagy gonddal válogatva össze a Rákosi nagyságát legszolgaibb alázattal magasztaló írásokat. Jellemző azoknak az időknek a szellemére, hogy a moszkoviták még ezekkel az émelyítően hízelgő hűségnyilatkozatokkal sem voltak megelégedve. Illés Béla, aki a Vörös Hadsereggel érkezett Magyarországra és szovjet őrnagyi egyenruhában játszotta Budapesten a főiróbizalmi szerepét, például ilyen szavakkal keveselte az ömlengéseket az 14. oldal Irodalmi Újság 1952. március 13.-i számában: “Sikerült egyeseknek sejtetni a téma végtelenbe nyúló nagyságát... Gergely pontosan leírja annak a kommunistának a lelkiállapotát, akinek megadatott szemtől szembe állani Rákosival... Veres Péter, Rideg Sándor és Szabó Pál is mutat valamit abból, hogyan lett Rákosi a magyar nép világítótornya... De a magyar Íróknak még sokat kell tanulniok, hogy ne csak egyedülálló, virágzó fákat adjunk, hanem végtelen rengeteget, amelyben benne zúg Rákosi korának harca, ereje, győzelme, hite, életöröme! A nagy mű még nem született meg!...” Csak két évvel kell visszamennünk az időben, hogy felidézhessük, amikor a másik bálványhoz, Sztálinhoz írtak dicshimnuszokat a magyar költők. A vörös cár 1949 december 21 .-re eső hetvenedik születésnapja alkalmából a rendszer szolgálatában állt irók egymással versengve jelentkeztek hódoló írásaikkal. A pálmát Zelk Zoltán vitte el, az 1950 elején megjelent “A hűség és hála éneke” cimű kötetével, melyből hadd álljanak itt a kezdősorok: “Sztálin, - az Ő neve legyen első szavam, hogy versem kezdem én!” Nem akart elmaradni Devecseri Gábor sem, aki szintén egy teljes kötetrevaló ódát izzadt össze a grúz postarabló magasztalására, “Terjed a fény” címmel, melynek bevezető sorai igy szólnak: “Sztálinhoz száll a hálaének, ki a jövőnek apja lett, Ki a Vörös Térről felénk is derűs mosollyal integet!” És Juhász Ferenc igy ujjong: “Téged köszönt most, hetven éves, téged köszönt e dal, S e dalban nyolcszázmillió öreg és fiatal.” Ebben a kimarjuk Ízlésű korszakban azonban nemcsak rajongani volt kötelező, hanem gyűlölni is. Aki az irók közül érvényesülni akart, annak a talpnyaláson kívül az imperialistákat is kellett gyűlölnie! Jellemzően tükrözi az akkori légkört az 1952 őszi budapesti békekongresszus hivatalos himnusza, melyet Kónya Lajos irt: “Elvtárs itt s túl a tengeren Munkád békét csak úgy terem, Szeretni szívből úgy lehet, Ha összefűz a gyűlölet!” Csepeli Szabó Béla nem marad általánosságoknál, ő már meg is nevezi, kiket kell gyűlölni: “Megátkozom az árulók lepénzelt, rút hadát És Tito Brozt a vérszopót, a népnyúzó lakájt! Gyúljatok lázra emberek és zúgjátok dalom, Rogy fölkeljen a gyűlölet az egész földgolyón!” Tito csak lakáj volt, illett hát szidalmazni a gazdáit is. Akadt erre is bőven vállalkozó! Gátlástalan uszításával mindenki túltett Méray Tibor, aki a koreai háború idején hírhedtté gyűlölködést hirdető riportjaival: ARANY JÁNOS EMLÉKÉV A Magyar Cserkész Szövetség Intéző Bizottsága 1982-t ..Arany János emlékévnek” nyilvánította, nagy költőnk halálának száz éves évfordulójára. A határozat négy viálg- rész minden csapata számára kötelezővé teszi egy Arany János-ünnepély megtartását. Az ünneplés különleges módja lesz egy ugyancsak kötelező egyéni szavalóverseny, mely a csapatoknál kezdődik. Akik ott legjobbaknak mutatkoznak, a területileg illetükes körzeti székhelyükön mérkőznek tovább. Az ottani győztesek a kerület (világrészi) 5 vetélkedőkre mennek. Az öt (világrész) kerület győztesei az Egyesült Államokban lévő Sík Sándor Cserkész- parkban találkoznak 1982 nyarán. Az ott tartandó vezetőképző táborok keretében döntik el a világelsőséget! Balladaversenyek is lesznek. Mivel Arany János a ..ballada Shakespeare-je”, úgy illik, hogy balladáival külön is foglalkozzunk. A drámai előadásra legalkalmasabb balladák színpadra feldolgozott szövege is hamarosan elkészül. Ez a gyűjtemény a szavalásra ajánlott Arany-költemények üstájával együtt rövidesen 1 fjjut a csapatokhoz, hogy minél több idejük legyen a felkészülésre. A balladaversenyek, sajnos, csak kerii- lwtileg (világrészig) bezárólag bonyolíthatók le, tekintve hogy ott sok szereplővel v kell számolni. Nagy távolságra való utazáshoz szükséges összegeket — sajnos — képtelenség előteremteni. A cserkészet reméli, hogy a szabadföldi magyar társadalom résztvesz ennek a gyönyörű évfordulónak mindnyájunkra kötelező megünneplésében és amiben tud, segít az egyes csapatoknak. PAP GYULA 1 ______1982„ január
