Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
1982. január hó AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15. oldal “Nincsen olyan elvetemült hűn. amitől az. amerikaiak vissza ne riadnának. Elképzelhetetlenül gyalázatos, alávaló módszerekkel folytatják a háborút Koreában az amerikai barbárok, akik a háborút kizárólag a védtelenek ellen viselik , az asszonyok, a gyerekek és az aggastyánok ellen. Az égre kiáltanak az amerikai bűnök! Rettenetes bosszút kell állni ezért a galádságért! Tanuljuk meg mérhetetlenül gyűlölni a népek szabadságának ellenségét! Ne áltassa magát senki! Korea sorsa az a sors, amit az amerikai imperialisták a mi asszonyainknak és gyermekeinknek szánnak. Mi se legyünk irgalmasabbak irántuk, mint amilyen irgalmatlanok ők a népekkel, a mi népünkkel szemben is.” (Szabad Nép 1952. november 15.) A moszkvai diktátor nagyságát zengő kórusból Illyés' Gyula sem maradt ki. A “Csillag” 1949. decemberi számában jelent meg a születésnapra szánt elbeszélése, melyben elmondja, hogy amikor először járt a Szovjetunióban, meglátogatott egy óvodát és ott különös sugárzást látott a gyerekek arcán. Érdeklődésére az óvónő felvilágosította, hogy három éve eljötFaz óvodába Sztálin és azóta ragyog a gyerekek arca... Illyés egy ideig igyeezett ugyan távoltartani magát a hivatalos vonaltól, de mivel - mint a népi irók legtöbbjére - rá is ferde szemmel figyelt a párt, ő is kénytelen volt beállni a sorba. Akik tovább makacskodtak - mint például Tamási Áron, Németh László, Féja Géza azok számára zárva maradtak a kiadók ajtajai és súlyos megélhetési gondokkal küszködhettek. Akik viszont végrehajtották, amit a párt elvárt tőlük, azok megkapták jutalmukat és minden földi jóban dúskáltak. Akkor, amikor a magyar nép kilencven százalékának élig telt kenyérre és a börtönökben százezrek éheztek... Keszi Imre soha nem volt jólétről s bőségről énekel, de ez csak azoknak adatott meg, akik a pártpropaganda szolgálatába álltak. Ezeknek hullott a Kossuth-dij, egyik-másikuknak többször is. Néhány kitüntetett neve az 1949 utáni évekből (időrendben): Gergely Sándor, Zelk Zoltán, Gellért Oszkár, Aczél Tamás, Nagy Sándor, Veres Péter, Benjamin László, Kónya Lajos, Illés Béla, Háy Gyula, Szabó Pál, (másodszer), Illyés Gyula, Méray Tibor, Devecseri Gábor, Kardos László, Sándor Kálmán. Ezek közül ketten - Aczél Tamás és Nagy Sándor - 1952- ben még a Kossuth-dijnál is magasabb kitüntetést érdemeltek ki: a Szovjetunióból Sztálin dijjal jutalmazták őket, orosz fordításban kiadott munkáikért. Ezekből a szörnyű évekből, amikor a költők boldogságról és szabadságról énekeltek s közben nyomor volt és terror. Ezúttal csak néhány képet villantottunk fel, de egyenlőre ennyi is elég. Elég ahhoz, hogy lássuk; hová züllött Rákosi idejében a magyar irodalom és milyen mélyre süllyedtek azok az irók, akik együtt üvöltöttek a farkasokkal! Ezek felelőssége sokszoros, mert az írástudók árulására nincs mentség. Később, a forradalom alatt sokan igyekeztek jóvátenni bűneiket, de akadtak, akik a bukás után újra köpönyegét forgattak és ismét a rendszer szolgálatába állították tehetségüket. De zekéről majd egy más alkalommal! AMERIKAI MAGYAR ÉLET • Magyarország és Csehszlovákia volt az első. amely örömmel üdvözölte Jaruzelski lengyel miniszterelnök rendelkezését, amellyel ostromállapotot hirdetett országában és letartóztatta a Szolidaritás szaoad szakszerve zet számos vezető tagját. • A Városligeti Vendéglőben december 5-e és 19-e között kínai vacsoraesteket rendeztek, amelynek folyamán a kínai konyha ínyencségeit szolgálták fel a látogatóknak. Az evöpálcikák használata kötelező volt az étkezések elfogyasztásánál. • November 27-én ünnepélyes keretek között nyílott meg az új kékes- tetői televíziós adóállomás A 176 méter magasságú torony nagy körzetben javítja az 1-es müsorprogramm sugárzását és megindítja a 2-es adóállomás működését. A torony egyben idegenforgalmi at- rakció is. amelynek két fedélzetéről nagyszerű kilátás nyílik a Mátra hegységet körülvevő festői vidékre. KAZINCZY FERENC A Magyar Posta 1981. augusztus 22Tén levelezőlap kiadásával megemlékezett Kazinczy Ferenc halálának 150. évfordulójáról. Kazinczy a Bihar megyei Érsemlyén született 1759. október 27-én. Tanulmányait Késmárkon kezdte, majd 10 éven át a sárospataki kollégium jeles diákja volt. Kassán, Eperjesen, Pesten, majd ismét Kassán dolgozott, ekkor már a magyar iskolaügy szolgálatában. A felvilágosodás hive volt, s fiatalon elkötelezte magát a magyar nyelv megújítása mellett. Batsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal szülőatyja az első magyar irodalmi folyóiratnak, a kassai Magyar Mu- seum-nak, tiz év múlva, 1790-ben pedig Orpheus cimmel külön folyóiratot adott ki. A többi magyar jakobinussal őt is letartóztatták, halálos Ítéletét szerencsére várbörtönre változtatták, Spielberg, Kufstein és Munkács falai között raboskodott. Hat és fél éven át. Szabadulása után pár évre megnősült s 180if-ben Bányácskán telepedett le, a- melyet ő nevezett el Széphalomnak. Innen levelezett az ország minden neves embe- rével, s vezetője lett a magyar irodalmi újjászületésnek, s nyelvújításnak. Melléje állt Kölcsey Ferenc, Szemere Pál s a Kisfaludy Károly köré csoportosuló ifjú irónemzedék. Legértékesebb eredeti müvei közül a Pályám emlékezete 1828-ban a Fogságom naplója cimü csak halála után jelent meg. 1831-ben a hazánkra törő kolerajárvány ragadta el. Széphalmon nyugszik, mauzóleumát születésének centenáriumán közadakozásból építették fel, neoklasszicista stílusban. Ez látható a levelezőlap baloldalán mig a bélyegképen az iró arcképét örökítette meg a lap tervezője, Varga Pál. A lapot 100 ezer példányban nyomták. /filyó/
