Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7-8. szám
2. «Ida! értesítő baltimorí értesítő P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227 Tel. (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Munkatársak: Dr. Kollarits Béla, Albany, N.Y. Stirling György, Washington, D.C. Völgyi Gyula, Richmond, VA Előfizetési dij: egy évre 8 dollár-J Inkább nézzük meg; kizárólagosan az emigráns forrásmüveket, hiszen idekint is elég élesen szembenáll egymással e két, összeegyeztethetetlennek látszó figurás a "szent" és a "diktátor". Tallózva a könyvek, cikkek, egyéb kiadványok között, példaképpen kiemelek kettőt. Közi Horváth József, a szentistváni korszak szakértője egyik cikkéből idézek: "Szent István mindenki előtt és mindenki fölött áll a magyar történelemben. C az eszmény és ő a csúcs, amelyet megvalósítani és elérni eddig még egyetlen kiválóságunknak sem sikerült...a szent király nélkül egyszerűen nem lenne magyar nép, magyar ország és magyar történelem." Most válasszunk ki egy másik jellemzést, írója Varga István /Megjelent a Szittyakürt 1977 augusztus havi számában/: "István király - nemzetünk nagy múltjával minket ösz- szeicötő kulturhidunk kíméletlen lerombolásával és nagyméretű magyar pusztításaival népünket 'rómaisitó* háborújának romjai futnak el szemeink előtt, amikor Anonymus és Kézai Simon 'Gesta Hungarorum'-jait olvas- suk. " Tehát az egyik István "eszmény" és "csúcs", a másik István "romboló" és "pusztító" erő. Közi Horváth József és a hozzáhasonló tradicionalisták az II. világháborúig tartó történelmi romanticizmus folytatói. Közi Horváth pl. gyakran idézi Hóman Bálintot, aki Írásaiban igazodik a keresztény-romanti- cizmus verseihez és népénekeihez. A "szent király" egyben: "a magyarok fénye", s "magyarok tündöklő csillaga", "fölnevelő édesatyánk" stb. stb. Ezzel szemben a második idézet a cinikusságbahajló, túlzásokba menő "történelmi realizmus" szószólója, mely azt domborítja ki, hogy az első király idegeneket rakott a nép nyakára, a néptől idegen hitet erőszakolt az - egyáltalában nem "pogány", hanem ősei istenhitét valló - magyarságra, aki pedig ellenálni merészelt, azt vérszomjas kegyetlenséggel mészároltatta leA "szent", a "bölcs" uralkodó portréjához nem illik az esztelen mészárlás. A saját népét irtó zsarnok jellemrajzába nem illik be a megbocsájtó, a krisztusi alázattal vegyitő elem. Hol van a kiút ebből a látszó- lagos zűrzavarból? Ki mond igazat es ki ferdít? Kinek higyjünk? Milyen volt az "igazi" Szent István? Megkísérelve válaszolni erre a kerdesre, 1979. júl. - aug.- mely magyar nemzeti történelmünk egyik legnehezebb, legkcmrlikáltabb problémaköre,- mindenekelőtt legyünk tisztában azzal, hogy mikor szentistváni jellemrajzot olvasunk, akkor ne csak azt vizsgáljuk, hogy az illető mit irt, hanem azt is, hogy ki irta. A történelemből mint "tudományról" beszélünk, de ne feledjük, hogy a történelem csak kutatási módszerében, analizáló műhelytitkaiban hasonló a materiális-fizikai értelemben vett tudományokhoz, - produkciójában végső leírásában már egészen más! A "történelemtudomány" csak félig "tudomány", félig azonban "művészet". Ez annyit jelent, hogy a forráskutatás a tudományos igény objektivitásával történik /az sem mindig!/, ezzel szemben a közlés módjában, bizonyos közlési-elemek kidomboritásában már tág tere nyílik az iró " stilusérz ékének ", "sa,ját, egyéni társadalmi hátterének, neveltetésének", másszóval egyéni "szubjaktivitásának'1 Következésképpen a szentistváni jellemrajz is annak hatására alakul ki, hogy vajon a, / mi a "köztudatban"elterjedt portré, b, / milyen egyházi vallásos háttér sugalmazza a szépitést-finomitást-eszményesitést és c, / milyen polgári, agnosztikus, vagy éppen egyházellenes mozgalmak, hatások igyekeznek a jellemrajzból kiküszöbölni a nemes szándékot, kidomborítván a végrehajtás emberi gyengeségeit? Ezzel a "tudomány - kontra - művészet" módszerrel máris közelebb jutottunk egy lépéssel! Megérezhetjük, hogy talán-talán itt nem is annyira valamilyen "kétlelkű", szinte "tudathasadásos" királlyal van dolgunk, hanem - sokkal inkább -különböző, egymással ellentétes alapfelfogásu, nevelésű, filozófiáju emberekkel, akik - szinte észrevétlenül - valójában nem is "szentistváni jellemrajzot" adnak, - sokkal inkább önmaguk történelemfilozófiáját mutatják be,- az első magyar királyt csupán alaptézisül használva saját lelkületűk, bölcselkedésük ráépítésére. Szent István ezerévelőtti képe lassan elködösült, elhalványult a rárakodott társadalompolitikai propaganda - ellen propaganda mögött. /Elismerem, hogy a "pro- paganda" nem jo szó itt: - természetesen nem pártpolitikai, olcsó peopagandára gondolok, hanem ezzel a szóval egyszerűsítem le az egymással ellentétes, egymással harcban álló, szubjektív nézetek csoportjait./ Mi az, ami oly nehézzé teszi az "igazi" Szent István megismerését? 1. / Elsősorban az, hogy igen csekély a hiteles feljegyzések száma! Első törvényei, "Intelmei" megmaradtak, de levelei, iratai túlnyomórészt elvesztek,, a megmaradt iratok túlnyomó része utólagos hamisítvány. Életműve emiatt máig is vitatott: nem tiszta, hogy mi az, ami országépitésében az ő kizárólagos müve s mi az, amit elődei hoztak létre, ő csak befejezte, vagy folytatta és az eszményesitó erők olyan tevékenységet is nevehez kapcsoltak, melynek babérja atyját Géza fejedelmet illette. 2. / Az "igazi" Szent István megismerését igen megnehezíti, hogy súlyos hiba volna egy többszáz évvel ezelőtt élt történelmi alak jellemét tevékenységét a mai m o -
