Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
10. oldal ÉRTESÍTŐ 1979. február hó DR. KOLLARITS BÉLA “Befagyott konfliktus” és együttműködés Boanár József, a külföldön élő magyarság "megpuhitására"létesitett "Magyarok Világ- szövetsége" elnökének "Diaszpóra, anyaország, emberiség" cimü cikkét közli a Magyar Hírek december 28.-i száma. Bevezetőül megállapítja a cikk, hogy az emberiség abban a helyzetben van,"hogy világháború esetén az egész civilizációt mindenestül elpusztíthat ja. A béke ilyen körülmények között nemcsak a civilizáció haladásának és virágzásának egyedüli és lehetséges formája, hanem az emberiség fennmaradásának is előfeltétele". Bognár szerint a béke megőrzésének különböző formái lehetségesek és ezek közül a "hideg békét" és a nemzetek közötti kooperációt emliti "ellenpárként". "A béke megőrzésének és a háború elhárításának különböző formái lehetnek. A fegyverkezési verseny, a kölcsönös elrettentés egyensúlya, a fegyverkereskedelem erősödése és a kis háborúk elburjánzása arra vall, hogy még a "hideg béke" korában élünk. Másfelől azonban korunk nemzetközi politikai és gazdasági viszonyai számos uj tényezővel gazdagodtak és a tényezők egyre jobban hatnak a nemzeti államok politikai és gazdasági helyzetére. Az uj tényezők közül jelenleg a gazdaságiak a legerőteljesebbek, mert ezek megoldásától függ, hogy az ezredfordulón képesek leszünk-e eltartani az időközben hatmilliárdra szaporodó emberiséget." "Korunkban a béke struktúrájának az e- gyüttmüködésre és a kooperációra kell felépülnie, mert csak igy lehet fenntartanunk a fejlődést és megmentenünk az emberiség jövőjét". Ezután a bevezetés után tér rá Bognár a "diaszpóra" szerepére és feladataira a "nemzetközi és nemzeti méretű küzdelemben, amelynek célja olyan nemzetközi kooperáció, amely megmenti a civilizációt és a jövőt". Ez pedig: “közvetítés a befogadó ország és az anyaország között, szellemi és gazdasági hidak épitése". Ebből a tételből kiindulva kissé zavaros fejetegetések következnek a "diaszpórával" kapcsolatban, ennek ismertetése azonban mondanivalónk, a cikkben foglalt szándék kiértékelése szempontjából nem lényeges. "A diaszpórák jelentős részében politikai emigránsok is vannak" - állapit ja meg Bognár, majd igy folytatja? "A világ, a nemzetközi viszonyok és az emberiség érdekeinek megváltozása az emigrációt is mozgásra kényszeríti. A 'mozgáskényszer" elfogadása azonban különböző utakon mehet végbe". És a most idézettek előrebocsájtása után Bognár elvtárs végre kimondja a "lényeget", melyből könnyen kiolvasható cikkének valódi szándéka. "A politikai emigráció közeledhet az uj helyzethez és ebben az esetben felül kell vizsgálnia magatartását a 'befagyott konfliktushoz’ viszonyítva. 'Befagyott konflik tusnak’ a politikai viszonyoknak és a szó- banforgó személyek magatartásának azt a sajátos konbinációját értjük, amely az emigrációhoz vezetett. A 'befagyott konfliktus’ mögött álló nemzetközi és nemzeti viszonyok többé már nincsenek: hiszen a politikai-társadalmi és gazdasági fejlődés eredőjeként a nemzetközi és a belső viszonyok megváltoztak, s az elmúlt két évtized lényegesen átalakította a világról alkotott felfogásunkat. Ilyen körülmények között a politikai emigráció az emberiség létérdekeiből kiindulva, szintén felülvizsgálhatja magatartását. " Felette érdekes és meglepő Bognár állítása, hogy "a nemzetközi és belső viszonyok megváltoztak". Ezek szerint Moszkvában nem szőnek terveket a szabad világ országaiban létező gazdasági és társadalmi rend felforgatására» forradalmak és "kis háborúk” felidézésére Európában, Afrikában, Észak-és Délamerikában? Hadseregei nem állnak támadásra készen Európában és Kina határain? Teljes harci készültségben álló hadosztálya- i nem tartják Magyarországot megszállás a- latt és Magyarországon már a nép akaratából szabad, alkotmányosan megtartott választásokon megválasztott kormányzati rendszer irányítja az ország sorsát? Nem állította a cikkíró Bognár elvtárs cikke bevezetésében, hogy még mindig a "hideg béke" korában é- lünk? Az eddig elmondottak ismeretében mindenki láthatja, hogy Bognár cikke a nemzetünkhöz hü magyarság ellen intézett bomlasztó propaganda céljait szolgálja. Cikkének bevezető részében "hideg békéről" beszél és az emberiség sorsáért igazán aggódó személy módjára igyekszik olvasóinak bizalmát felkelteni. "Kis háborúknak" elburjánzását emlegeti, de nem mutat rá a "kis háborúk" okozóira. Dehát ez talán nem is szükséges, tudja azt mindenki, hogy ezeket a háborúkat Bognár József Moszkvában székelő elvtársai, helyesebben gazdái idézték és idézik elő. •A "hideg béke" tényezője - Bognár szerint - a "fegyverkezési verseny". Vájjon nem tudná, hogy a Varsói Szerződés államai, a Szovjetunió és csatlósai az Atlanti Egyezmény fegyveres erőit, úgy felszerelés mint személyi létszámban messze felülmúló, támadó jellegű hadseregeket tartanak Európában készenlétben? ! Nem, ilyesmiről Bogár nem szól és láthatólag minden igyekezete, hogy cikkének ne legyen propaganda jellege. Arra törekszik, hogy az olvasó cikkét afféle általános gazdasági-politikai Írásnak tekintse és ne vegye észre a benne elrejtett ártalmas anyagot - a nemzeti emigráció lelki ellenállásának elpusztítására szolgáló gyilkos mérget. Mert ez a cikk körmönfont ravaszsággal kiagyalt és megirt bomlasztó propaganda irat. De várhatunk-e mást a "Magyarok Világszövetsége" elnökétől? A "hideg békétől" a "diaszpórák" (azt talán nem is szükséges külön kiemelni, hogy^ ezalatt Bognár a szabadföldi magyarságot érti) "feladatainak" ismertetése után elju-
