Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-11-01 / 11. szám
10. oldal BALOGH SÁNDOR: ÉRTESÍTŐ 1979. november hó MlYPH.vonatHo^o. pont iáit ■,/?. őszintén es szivool betartja. Ítf./7,B.9«U,12,/ UJ KORSZAK ELŐT^ AZ AMSZ? A szeptember- végén lezajlott AMSz Közgyűléséről az első sajtó jelentések, teljesen érthetően, nem valami kedvezőek voltak. A- zonban a helyzet nem olyan reménytelen*mint azt egyesek jósolják. Persze teljes képet csak a november végén Clevelandban tartandó igazgatósági ülés után lehet kapni* ahol az uj erőviszonyok nagy próbának lesznek kitéve. Azonban nem elég csak sopánkodni. Ha eleve feladjuk a harcot, soha nem fogunk győzni. A magyar érdekeket csak úgy tudjuk eredményesen szolgálni ha a rendelkezésünkre álló eszközökkel, a lehetőség határain belül, mindent elkövetünk, hogy az AMSz a jövőben még eredményesebben képviselje a magyar ügyet mint eddig. A következőkben megpróbálom vázolni, hogy miért nem reménytelen a helyzet. Persze az túlzás lenne, ha azt állitanám, hogy sok okunk van az optimizmusra. A közvélemény, a nemzeti irányú magyar sajtó, és nemzeti szervezeteink aggódó várakozással tekintettek a közgyűlés elé. Az aggodalom nem volt alaptalan: féltünk, hogy a nemzeti érdekek képviselőinek az egyes, öncélú, karrierierista elemekkel és a haza- járogató, a budapesti rendszerrel összeköttetésben álló és azt mindenben kiszolgáló egyénekkel való megütközése az AMSz összeomlására, vagy legalábbis teljes "balra fordulására" fog vezetni. A magyarok Istene segítségével nem igy történt: a konvenció heves, viharos, gyakran túlfűtött hangulatán az utolsó percben, /és ez sokszor valóban az utolsó perc volt/ a józan ész, a nemzeti érdekek felismerése, és a résztvevők jóakarata felülkerekedett. A "jobb"- és "bal"-oldal /ha lehet ezt igy nevezni/ mindig megegyezésre tudott jutni egymással. És ami a legfontosabb, a kompromisszumok nem érintették az AMSz alapelveit« Az igazgatósági tagok jelölésével kapcsolatban kialakult vita során felszólalva kijelentettem, hogy nem vagyok hive a "béke minden áron" elvének, és Abban sem hiszek,hogy legyen egy AMSz "minden áron". Ha nem lehet megmenteni a nemzeti érdek képviseletére, akkor nem érdemes megmenteni. Nos, az Amerikai Magyar Szövetség nem omlott össze, továbbra is a Nemzetet fogja szolgálni, ha lehetséges jobban, erőteljesebben, mint eddig. Rajtunk múlik! Anélkül, hogy a részletekbe bocsájtkoz- nék, néhány fontos eredményre kívánok rámutatni. Az AMSz jövőbeni vonalvezetésére legfontosabb és a valóban őszinte együttműködést kifejező határozat egyhangúlag lett elfogadva, mely szerint: a közgyűlés ismételten leszögezi, hogy az AMSz nem egy politikán kívül vagy felül álló csúcs szervezet, amelyben bármely magyar személynek vagy egyesületnek, politikai összeköttetésekre és álláspontra való tekintet nélkül joga van csatlakozni és tisztséget viselni. Csak olyan egyesület lehet tag, és olyan egyén lehet vezetőségi tag, aki az alansza"Az AMSz minden erejével küzd az emberi szabadságot és a demokratikus polgárjogokat veszélyeztető irányzatok ellen", mondja az alapszabály 8.^ pontja. A 9« pont értelmében az AMSz "fellép...a Dunamedence magyarsága emberi jogainak védelmében". A 11. pont sze- rint az AMSz "célja a több mint ezeréves magyar kultúra, irodalom, művészet, és történelem örök emberi eszményeinek megőrzése.." Végül a 12. pont kimondja, hogy az /'AMSz __ ellensúlyozza és felvilágositó tevékenységé- vei elejét veszi minden olyan közéleti tevékenységnek, amely a magyar nevet, becsületet, és az amerikai magyarság érdekeit és himevét sértik." Ezt a szellemet fejezi ki gyönyörűen az AMSz jelvénye amely a 7. pont ban van leirva: "FREE AMERICANS - FOR FREE HUNGARY". . Ez a határozat a philadelphiai határozat szellemét kiterjeszti és kötelezővé teszi a tagegyesületekre is. Remélhetőleg ebben a szellemben az uj vezetőség haladéktalanul aktiv tagszervező programmot fog bevezetni ameljrnek a célja az lesz, hogy minden nemzeti célú egyesület, amely az alapszabályokkal egyetért, mielőbb elfoglalja helyét a Szövetség tagjainak sorában. Nagyjelentőségű az a tény is, hogy amikor az igazgatók jelölésére vonatkozó listát elvetés fenyegette, és a közgyűlés az anarchia határán volt, a szemben álló felek képesek voltak kiegyezni és olyan listát létrehozni, amelyet a közgyűlés elfogadott. E kompromisszum lehetővé tette egy kiegyensúlyozott és gyümölcsöző munkára alkalmas igazgatóság megválasztását. Tudom, hogy senki sincs a választással teljesen megelégedve, a fontos azonban az, hogy az AMSz, elveinek feladása nélkül, kikerült a súlyos válságból. A három elnöki tisztség betöltése szintén garantálja, hogy a Szövetség "kiegyensúlyozott" vezetés alá került: a közgyűlés Ft. Irányi László piarista rendfőnököt választotta meg országos elnöknek, az Intéző Bizottság elnöke Pásztor László, és az igazgatósági elnök Főt. Dömötör Tibor ref. püspökhelyettes. Ismétlem, hogy a választások eredménye nem teljesen kielégitő, azonban ez arra kell, hogy késztesse az uj vezetőséget - legalább is az elkövetkező két évben, hogy összefogva, egymással megértésben képviseljék nemzeti érdekeinket és közös erővel, legjobb tudásuk szerint irányítsák a Szövetség tevékenységeit, a magyarság megmentése és védelme érdekében. Minden remény megvan arra, hogy az uj elnökök vezetésével az igazgatóság, a New York-ban tanúsított együttműködési készsége folytatva, végre hozzáláthat a számtalan e— gető magyar probléma megoldásához, az alapszabályokban rögzített célok szellemében. ** Reméljük, és kérjük a Magyarok Istenét, hogy valóban egy az előzőknél áldásosabb uj korszak virradt az Amerikai Magyar Szövetségre, és a magyarságra.
