Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-09-01 / 9. szám

1979. szeptember hó ÉRTESÍTŐ 17. oldal MAGYAR TAJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM A* TSÁSZÁRt és KIRÁLYI FELSÉG’ E N G E 1) E L M É V E L A BUDAI KISPOSTA Pest, Buda és Óbuda postatörténetének ér­dekes, méltatlanul elfelejtett színfoltja a budai kisposta története. Legrégebbi adatát 1?86. január 10-én találjuk, mikor is egy bizonyos Joachim Götzel Spitzer, pozsonyi lakos folyamodványt küldött a budai helytar­tótanácshoz, melyben kérte, hogy Budán un. Klepper-Post-ot állíthasson fel. Dehát, miért "Klepper-Post"-ot irt a nyilván német ajkú pozsonyi honpolgár, mikor ez az elne­vezés magyarul tulajdonképpen "kereplő"vagy "kereplős" postát jelenti Ilyen nevű posta már 1786 előtt működött néhány nagyobb vá­rosban és elnevezését valószinüleg onnan kapta, hogy levélhordóik ütjük során fake­replővel (Klepper) hívták fel magukra a fi­gyelmet. így már érthető, hogy ^megnyitása után Klepper-Post néven ismerték mindenütt, és még hivatalos Írásokban is gyakran "Klei­ne, oder Klepper-Post" (kis, vagy kereplős posta) néven szerepelt. A közönség kényelmére A budai helytartótanács Joachim Götzel Spitzer kérelmét az udvari kancellária ut­ján felterjesztette a császárhoz, de telje­sítését nem javasolta, azzal az indokkal, hogy az ilyen jellegű posta Bécsben és Prá­gában sem önálló intézmény. Az engedélyt va­lóban megtagadták, de ugylátszik a bécsi ud­varnál mégis jónak tarthatták az ötletet, mert még az év (1786) április 10-én, a 18- 380 sz. alatti rendeletben utasították a bu­dai postaprefektust (Postverwalter), tegyen javaslatot a "közönség kényelmére" Budán és Pesten létesítendő kisposta felállítására. A postagondnok - vagy intéző - a kívánt ja­vaslatot, és vele együtt egy Stadler nevű budai polgárnak a tervezetét is junius 30- án felterjesztette. A két tervezet között lényeges különbség volt, mert mig a posta­gondnok a budai főposta vezetőjének aláren­delt kispostát javasolt, Stadler önálló "Stadt- oder Klepper-Post"-ot (városi, vagy kereplős postát) ajánlott. Abban az időben a mai Budapest területén csak Budán, a Vízi­városban volt postahivatal, azonkívül a Vár­ban és Pesten 1-1 postai levélgyűjtő (col- lectura) működött. Érdekes, hogy Óbudán, mely abban az időben önálló és jelentős lé­lekszámú település volt, nem volt még levél­gyűjtő sem. A levélgyüjtőben egy alkalma­zott és egy levélhordó dolgozott, elég sze­rény jövedelemért. Pl. a levélgyűjtő tiszt­viselőjének évi ICO forint volt a fizetése, ezenfelül minden levél után 1 krajcárt ka­pott. Ezért a javadalmazásért neki kellett fizetni minden kiadás, beleértve a hivatali helység bérét és a levélhordó fizetését is, ami, havi 6 forint volt, és ehhez járt még a levelek kézbesítéséért járó 5 krajcár negyedrésze. A postaszolgálat akkor még sok kívánni­valót hagvott maga után. A levelet csak a postán lehetett feladni, aki pedig levelet vár-t és nem akarta, hogy az egy hétig a postán heverjen, el kellett mennie, esetleg többször- is a postára, mert csak azokat a leveleket vitték ki, amelvekért a címzett egv héten belül nem jelentkezett. A levél­hordók százalékos részesedését pedig azért vezették be, mert annakelőtte gyakran elő­fordult, hogv a kézbesítő a téves, vagy hi­ányos címzés miatt nem ker-este a címzettet. A levelet még aznap visszavitte a postára, vagy - elég gyakran - egész egyszerűen el­dobta. Pest, Buda, Óbuda között Ez a helyzet 1787. október l-től lénye­gesen javults a budai kisposta megkezdte működését. Ezt a tényt Pest megye alispánja német nyelvű hirdetményben hozta Pest, Buda és Óbuda szabad kir-ályi városok lakosainak tudomására. "Őfelsége a közönség^kényelmére egyévi próbaidőre a főposta mellé, egy kis­posta felállítását rendelte el". A levelek átvételét, a viteldij megállapítását és be­szedését, valamint az egyéb belső ügykeze­lést Budán, egy postafőtiszt és két beosz­tott postatiszt, pesten pedig egy posta­tiszt látta el. A pesti oldalon 3 levélhor­dó és 1 gyorsküldönc, a budai oldalon a 2 gyorsküldöncön kívül, a Várban 2, Óbudán 2, a Vízivárosban 4 rendes levélhordó teljesí­tett szolgálatot. A pesti fiókpostát Haager Frigyes Ér-nő vezette, aki egyben budai pos­taprefektus is volt. ^alán feltűnő, hogy a Vízivárosban 9- rendes levélhordó is dolgo­zott. Err-e azért volt szükség, mert ehhez a körzethez tartozott az Alsó- és Felsővizivá- ros, az akkor Landstrassenak nevezett Orszá­gút, a ^abán helyén volt rácváros, a Krisz­tinaváros és Újlak (Fózsdomb, Bécsi ut, Zöldmái, Kecskehegy, Szépvölgy stb.), vala­mint ezek külterületei. A kisposta közvetítésével tehát megin­dult a postai forgalom az akkor még önálló városok között. A levélviteldij fél lat sú­lyig - az akkor érvényben levő díjszabás szerint - feladáskor h krajcár volt, de u- gyanennyit kellett fizetni a kézbesítéskor is. A kisposta az egymás mellett levő és 1873 óta Budapest néven egvesitett terüle­ten túlra is, ritkán ugyan, de felvett leve­let, valószinüleg a levélhordók utján. A le­vélhordók nemcsak kézbesítettek, ütjük so- ’•'án össze is gyűjtötték a feladásra szánt leveleket. Ilyenkor talán egy kis borravaló fejében, elnézték, ha a levél a megengedett­nél is távolabbi állomásra volt címezve. Küldhető volt levél a Vác, Esztergom vagy Székesfehérvár felé vezető postavonal vala­melyik állomására, de ismeretes egy 1799- ben Komáromba, valamint egy 1788-ban Eger­be küldött levél. Az utóbbin a kisposta bé­lyegzőjén kívül, a "von Ofen" (Budáról)hely- bélvegző is megtalálható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom