Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
1979. szeptember hó ÉRTESÍTŐ 17. oldal MAGYAR TAJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM A* TSÁSZÁRt és KIRÁLYI FELSÉG’ E N G E 1) E L M É V E L A BUDAI KISPOSTA Pest, Buda és Óbuda postatörténetének érdekes, méltatlanul elfelejtett színfoltja a budai kisposta története. Legrégebbi adatát 1?86. január 10-én találjuk, mikor is egy bizonyos Joachim Götzel Spitzer, pozsonyi lakos folyamodványt küldött a budai helytartótanácshoz, melyben kérte, hogy Budán un. Klepper-Post-ot állíthasson fel. Dehát, miért "Klepper-Post"-ot irt a nyilván német ajkú pozsonyi honpolgár, mikor ez az elnevezés magyarul tulajdonképpen "kereplő"vagy "kereplős" postát jelenti Ilyen nevű posta már 1786 előtt működött néhány nagyobb városban és elnevezését valószinüleg onnan kapta, hogy levélhordóik ütjük során fakereplővel (Klepper) hívták fel magukra a figyelmet. így már érthető, hogy ^megnyitása után Klepper-Post néven ismerték mindenütt, és még hivatalos Írásokban is gyakran "Kleine, oder Klepper-Post" (kis, vagy kereplős posta) néven szerepelt. A közönség kényelmére A budai helytartótanács Joachim Götzel Spitzer kérelmét az udvari kancellária utján felterjesztette a császárhoz, de teljesítését nem javasolta, azzal az indokkal, hogy az ilyen jellegű posta Bécsben és Prágában sem önálló intézmény. Az engedélyt valóban megtagadták, de ugylátszik a bécsi udvarnál mégis jónak tarthatták az ötletet, mert még az év (1786) április 10-én, a 18- 380 sz. alatti rendeletben utasították a budai postaprefektust (Postverwalter), tegyen javaslatot a "közönség kényelmére" Budán és Pesten létesítendő kisposta felállítására. A postagondnok - vagy intéző - a kívánt javaslatot, és vele együtt egy Stadler nevű budai polgárnak a tervezetét is junius 30- án felterjesztette. A két tervezet között lényeges különbség volt, mert mig a postagondnok a budai főposta vezetőjének alárendelt kispostát javasolt, Stadler önálló "Stadt- oder Klepper-Post"-ot (városi, vagy kereplős postát) ajánlott. Abban az időben a mai Budapest területén csak Budán, a Vízivárosban volt postahivatal, azonkívül a Várban és Pesten 1-1 postai levélgyűjtő (col- lectura) működött. Érdekes, hogy Óbudán, mely abban az időben önálló és jelentős lélekszámú település volt, nem volt még levélgyűjtő sem. A levélgyüjtőben egy alkalmazott és egy levélhordó dolgozott, elég szerény jövedelemért. Pl. a levélgyűjtő tisztviselőjének évi ICO forint volt a fizetése, ezenfelül minden levél után 1 krajcárt kapott. Ezért a javadalmazásért neki kellett fizetni minden kiadás, beleértve a hivatali helység bérét és a levélhordó fizetését is, ami, havi 6 forint volt, és ehhez járt még a levelek kézbesítéséért járó 5 krajcár negyedrésze. A postaszolgálat akkor még sok kívánnivalót hagvott maga után. A levelet csak a postán lehetett feladni, aki pedig levelet vár-t és nem akarta, hogy az egy hétig a postán heverjen, el kellett mennie, esetleg többször- is a postára, mert csak azokat a leveleket vitték ki, amelvekért a címzett egv héten belül nem jelentkezett. A levélhordók százalékos részesedését pedig azért vezették be, mert annakelőtte gyakran előfordult, hogv a kézbesítő a téves, vagy hiányos címzés miatt nem ker-este a címzettet. A levelet még aznap visszavitte a postára, vagy - elég gyakran - egész egyszerűen eldobta. Pest, Buda, Óbuda között Ez a helyzet 1787. október l-től lényegesen javults a budai kisposta megkezdte működését. Ezt a tényt Pest megye alispánja német nyelvű hirdetményben hozta Pest, Buda és Óbuda szabad kir-ályi városok lakosainak tudomására. "Őfelsége a közönség^kényelmére egyévi próbaidőre a főposta mellé, egy kisposta felállítását rendelte el". A levelek átvételét, a viteldij megállapítását és beszedését, valamint az egyéb belső ügykezelést Budán, egy postafőtiszt és két beosztott postatiszt, pesten pedig egy postatiszt látta el. A pesti oldalon 3 levélhordó és 1 gyorsküldönc, a budai oldalon a 2 gyorsküldöncön kívül, a Várban 2, Óbudán 2, a Vízivárosban 4 rendes levélhordó teljesített szolgálatot. A pesti fiókpostát Haager Frigyes Ér-nő vezette, aki egyben budai postaprefektus is volt. ^alán feltűnő, hogy a Vízivárosban 9- rendes levélhordó is dolgozott. Err-e azért volt szükség, mert ehhez a körzethez tartozott az Alsó- és Felsővizivá- ros, az akkor Landstrassenak nevezett Országút, a ^abán helyén volt rácváros, a Krisztinaváros és Újlak (Fózsdomb, Bécsi ut, Zöldmái, Kecskehegy, Szépvölgy stb.), valamint ezek külterületei. A kisposta közvetítésével tehát megindult a postai forgalom az akkor még önálló városok között. A levélviteldij fél lat súlyig - az akkor érvényben levő díjszabás szerint - feladáskor h krajcár volt, de u- gyanennyit kellett fizetni a kézbesítéskor is. A kisposta az egymás mellett levő és 1873 óta Budapest néven egvesitett területen túlra is, ritkán ugyan, de felvett levelet, valószinüleg a levélhordók utján. A levélhordók nemcsak kézbesítettek, ütjük so- ’•'án össze is gyűjtötték a feladásra szánt leveleket. Ilyenkor talán egy kis borravaló fejében, elnézték, ha a levél a megengedettnél is távolabbi állomásra volt címezve. Küldhető volt levél a Vác, Esztergom vagy Székesfehérvár felé vezető postavonal valamelyik állomására, de ismeretes egy 1799- ben Komáromba, valamint egy 1788-ban Egerbe küldött levél. Az utóbbin a kisposta bélyegzőjén kívül, a "von Ofen" (Budáról)hely- bélvegző is megtalálható.
