Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
18. oldal értesítő Mi is az a pikszis ? Egyébként a kispostának volt más postatörténeti érdekesség-e is. A XVIII. század utolsó évtizedeiben terjedt el a feladási helyet jelző bélyegző, de akkor még dátum nélkül. Egy kivétel mégis volt, a budai kis- posta. Ez a hivatal a levél címoldalán bélyegzett feladási dátumot, de dátummal e- gyütt, a "KI.Post", vagy "K:POST% nagyon ritkán a "von Ofen"-t is. Egyébként más állomásoknál a feladási idő jeízése kézírással, vagy bélyegzővel a XIX. század huszas éveiben kezdett általánossá válni, mikor ezt már rendelet is előirta. A levélgyüjtés céljából a levélhordók kis dobozt - akkori elnevezéssel "pikszist" - hordtak magukkal, melybe a feladó bedobta a levelet, és kifizette a viteldijat. Ha a küldemény - terjedelme miatt - nem fért a gyűjtődobozba, azt a levélhordó elismervény ellenében vette át. A levélhordónak a leveleket meghatározott órában naponta kétszer, sőt a Várba szólókat - főként a hivatalos küldeményeket - háromszor kellett a főpostán átvenni és azonnal kézbesíteni. Természetesen télen, jégzajlás idején, mikor Pest és Buda között nem állt hajóhid, a pesti levélhordók a vízivárosi főpostával csak a lehetőség szerint érintkezhettek! Házhoz hívja a művészeket A kisposta, a szigorúan vett postai szolgálaton kivül más szolgáltatást is vállalt. Ezek az egykori hirdetmény szerint igen vál“ tozatosak voltak. "A kereskedőnek nem kell okvetlenül mindig levelet Írni az ügyfeleiknek, hanem nyilt cédulákat is küldhetnek, azután, kívánatra, a címzett által ráirt válasszal vissza is kaphatják." "Az ügyvédek és ügynökök bírói idézéseket, illetve üzleti rendeléseket küldhetnek s azokról átvételi elismervényeket kívánhatnak. " "Lehet pár száz kis nyomtatott cédulával hirdetni, olyképpen, hogy a levélhordók azokat 1-2 órán belül nemcsak Budán és Pesten, de Óbudán és Klein-Mária-Zellben (a mai Bécsi utón levő Margit korház felett levő egykori "kiscelli kastély") ahol a katonaság állomásozik, szétosztják." "Azok a budai vagy pesti kereskedők, a- kiknek Pesten és Budán is vannak üzletei, éves szerződést köthetnek a kispostával..." "Lehet küldeni jegyzék mellett meghívókat, szerencsekivánatokat, részvétnyilatkozatokat, és a kisposta rövid időn belül ki- kézbesiti azokat. Sőt a meghívottak listáját a levélhordó vissza is hozza azoknak a- láirásával, akik megjelenésüket kilátásba helyezték." "Szétosztja a kisposta a különféle köröz- vényeket, értesítéseket, gyászjelentéseket és a híveknek szóló meghívókat." "Mérsékelt évi díjért elválalja a szinla- poknak és a mutatványosok hirdetőcéduláinak (Theater- und Hetz-Zettel) kihordását is." "Közvetíti a kézművesek és művészek házhoz hívását." "Ha valaki Pesten,vagy Budán valamit vásárolni, gyógyszertárból orvosságot hozatni 1979. szeptember hó- orvost hívni, lottóhivatalba számot küldeni akar, de a cselédjét hosszabb időre nem nélkülözheti, a kisposta hajlandó mindezekről gondoskodni." "Lehet a kisposta utján kisebb tárgyakat a zálogházba küldeni, vagy onnan visszahozatni, és ha az illető nem akar harmadik személyt beavatni, a postaalkalmazottat masához is hivathatja." "Ha idegenek valakit felakarnak keresni, vagy valakinek a lakását óhajtják megtudni, a kisposta megadja a kért címet, sőt, ha kívánják, oda is kisérteti őket." Mindig kevés a jövedelem Ily sok, hasznos szolgáltatás révén a kisposta valóban népszerűségnek örvendett, nem lehet csodálkozni azon, hogy a próbaév letelte után működését meghosszabbították, de csak 1792-ben véglegesítették. A közönség és az udvari kamara véleménye azonban nem egyezett. A kamara keveselte az évi tiszta jövedelmet, és 1819-ben felvetette ^ az osztrák mintára történő bérbeadás kérdését. Az udvari kamara évi négyszáz forint bért kívánt, de a postaigazgató ezt nem látta biztosítottnak. A budai postaigazgatóság inkább a közönség kényelmére bevezetett szolgáltatásokat helyezte előnybe, és az gd~ digi rendszer fenntartását szorgalmazta. Érvelését azzal is alátámasztotta, hogy a kisposta a kincstárnak mindenkor "inkább hasznára, mint kárára" volt, Bár az évi tisztajövedelem egyik évben sem érte el a 200 forintot. A kérdés - a bérbeadás, vagy saját kezelés kérdésének - eldöntésére egy vegyes bizottságot is kiküldtek, de a kisposta változatlanul tovább működött és neve még 1839 ben is szerepelt a helytartótanácsi iktatókönyvben. Hogy végleg mikor szűnt meg, arra nincs pontos adat, de biztos, hogy mig működött, hézagpótló intézmény volt.- B.A. PilSz. NEGYEDI SZABÓ MARGIT: Kiálltás fényért Fényért kiáltok, Istenem! Irányító fényt hints nekem, Melytől szétrebben minden árnyék Engedd: mindég csak fényben járnék! Kerüljön el a szürke felleg, Mely fátyoléval mindent ellep, S ne tűnjön el a fény soha, Ne födjön be a sir moha, De hulljon rám lelkednek fénye, Melytől elillan száz lidérc... Fény nélkül, Élet, mond, mit érsz? Fényt! Fényt adj! A lelkem oly sóvár! Nem kell sok! Egy szentjánosbogár Amennyit ad, untig elég! Csak elvezessen tefeléd!
