Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-09-01 / 9. szám

2. oldal értesítő 1979. szeptember hó flBALTIMORI ÉRTESÍTŐ P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227 Tel. (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Munkatársak: Dr. Kollarits Béla, Albany, N.Y. Stirling György, Washington, D.C. Völgyi Gyula, Richmond, VA Előfizetési dij: egy évre 8 dollár lág két fele közt e tekintetbe csak az, hogy Nyugaton egyenlőre még nem üldözik a keresz­tényeket. Nem üldözik őket, de már nyiltan semmibe veszik, sőt gyakran kigunyolják és időnként szidják is őket. Ki tudja, mikor jön egy Nyugati Neró, aki ismét oroszlánok elé veti a kényelmetlen keresztényeket*? Ilyen körülmények közt nem csodálhatjuk hogy a keresztény múltjuktól elfordult nyu­gati népek századunk elején megkezdték a magyar védőbástya felszámolását, majd a má­sodik világháború után a bástya harcos la­kóit a vörös zsarnokság rabságába vetették Nem kellett nekik sem a védőbástya, sem a bástya népe, mert a bástyának már nem volt mit védenie: a keresztény Nyugat önmagát rombolta le és nem létezett többé. A magyar azonban a keresztény világ ösz- szeomlása ellenére is tovább hordozta a bástya-sorsot, melyet nem emberektől, ha­nem az Istentől kapott. A mindenétől meg­fosztott nemzet kitartott a legtisztább eszmények mellett, és a hit és a szabadság zászlaját 1956-ban újból magasra emelte,___ hogy az emberiségnek péidát és irányt mu*- tasson a modern pogányság sötét éjszakájá­ban. Az 1956-os szabadságharc nem volt előz­mények nélkül. A magyarságot a hitért és a szabadságért folytatott évszázados küzdel­me predesztinálta arra a szerepre, melyet 1956-ban betöltött. A magyar szabadsághar­cok hosszú sorozata Bocskai Istvántól, Rá­kóczi Ferencen és az 1848-as szabadsághar­con keresztül, egyenes vonalban vezetett 1956-ig. Nem hiába irta a Nagyságos Fejede­lem zászlaira: "Istennel, a hazáért és a szabadságért." Évszázadokon át ez volt a magyarság vezérelve, ez éltette, ez lelke­sítette 1848-ban és 1956-ban is. A világ megtagadott bennünket, de a bás­tya-sors elkötelezettsége továbbra is megma­rad. Mint a vihartól korbácsolt tenger hul­lámai közül kiemelkedő világitótorony, ál­lunk és kitartunk eszményeink mellett. Nem mi választottuk ezt a sorsot, Isten rendel­te igy. A Mindenható akarata volt, hogy a megvadult világban mi legyünk az utolsó őr­torony. De ez a torony, melyet az emberek pusztulásra Ítéltek sziklára épült: az Is­tenbe vetett rendületlen hit a fundamentuma és ezért a pokol kapui nem fognak erőt ven­ni rajta. Az egész világon szétszórva, igy állnak ma a magyarság végvárai a sötétben. Ma már nem a Duna az ellenállás vize, hanem az égész világ, ahol magyarok élnek. Ez a ma­roknyi nemzet, melynek vére és csontjai ma már az egész világ hegyeit és völgyeit borítják, igy őrzi a hitet és a szabadság­eszményt az apokaliptikus viharban. Nem ok nélkül írjuk, hogy ez a magyarság az uj Noé-nép, mely bárkák helyett lelke őrtornya­iba menekülve várja a modern vízözön végét. Az Isten, aki ezt a sorsot szánta nekünk, nem fog elhagyni bennünket. A szél, a vihar egyszer majd eláll, a hullámok lecsendesül- nek, a bástyába szorult nép újból birtokába veszi ősei földjét. A Kárpátok koszoruzta ország ismét szabad lesz és virágozni fog Isten dicsőségére és a benne lakó emberek javára. A SZENT KORONA VÉDELMÉBEN /Folytatás az 1. oldalról./ Folyik az ördögi játék a Szent Koroná­val - kádári módszerekkel. Porhintés a ma­gyar nép szemébe: 1978 január 31-én megnyi­tották a Nemzeti Muzeum koronatermét, ahol a Szent Koronát egy év leforgása alatt több mint egymillióan látogatták meg. De ugyanakkor sorra jelennek meg a"tudományos" cikkek,amelyek igyekeznek a Szent Korona Szent István-i eredetét megcáfolni, a Szent Korona-tan lényegét elbagatelizálni. Tipikus kádári módszer: amig helyzete nem konszolidálódott az 1956-os szabadság- harc után, - mindent Ígért: a szovjet csapa­tok kivonását, többpártrendszert, a kollek­tivista mezőgazdaság megszüntetését. Aztán amikor a forradalmi tűz, lelkesedés ellany­hult, - minden Ígéretét megtagadta. Erre spekulál most a Szent Koronával kap­csolatban is a kádári rendszer. - Megdöbbe­néssel tapasztalták ugyan is az "elvtársak" hogy a Szent Korona hazatérésével kapcsolat­ban egy "magyar csoda" kivirágzásának vol­tak tanúi. Egy olyan méretű népmozgalom in­dult meg a Szent Korona előtti néma tisztel­géssel, amelyre Kádárék nem számítottak. Akárcsak 1956 után, most is a múló időre és a magyar "szalmaláng"-természetre számí­tanak az "elvtársak": majd csak elmúlik a lelkesedés a Szent Korona iránt, majd csak lecsillapodnak a lelkes magyar kedélyek.Köz­ben ilyen képeslap-ismertetőkkel, áltudomá­nyos cikkekkel próbálják a kétely mérgét be­oltani a közvéleménybe. Sikerül Kádárék terve? Nem. - Mert ahogy 1956 szelleme, tanítá­sa, irányvonala, követelései elevenen élnek a magyar nép lelkében, - ha ennek otthon nyiltan nem is lehet hangot adni, - úgy ma­rad meg, él a Szent Korona-tana a nemzet szivében. Lehet, hogy alább hagy a százez­res zarándoklás a Szent Koronához (habár a jelek nem ezt mutatják!),- de maga a lényeg a Szent Korona^magyar állameszmélye kitöröl­hetetlenül él és élni fog minden igaz magyar lelkében. Mire alapozzuk reményünket? Istenbe vetett hitünkre, - Akinek hol sújtó, hol áldó, de mindig gondviselő kezét annyiszor éreztük a magyar történelemben. Hitünkre népünk erkölcsi erejében, amely ré­

Next

/
Oldalképek
Tartalom