Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
2. oldal értesítő 1979. szeptember hó flBALTIMORI ÉRTESÍTŐ P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227 Tel. (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Munkatársak: Dr. Kollarits Béla, Albany, N.Y. Stirling György, Washington, D.C. Völgyi Gyula, Richmond, VA Előfizetési dij: egy évre 8 dollár lág két fele közt e tekintetbe csak az, hogy Nyugaton egyenlőre még nem üldözik a keresztényeket. Nem üldözik őket, de már nyiltan semmibe veszik, sőt gyakran kigunyolják és időnként szidják is őket. Ki tudja, mikor jön egy Nyugati Neró, aki ismét oroszlánok elé veti a kényelmetlen keresztényeket*? Ilyen körülmények közt nem csodálhatjuk hogy a keresztény múltjuktól elfordult nyugati népek századunk elején megkezdték a magyar védőbástya felszámolását, majd a második világháború után a bástya harcos lakóit a vörös zsarnokság rabságába vetették Nem kellett nekik sem a védőbástya, sem a bástya népe, mert a bástyának már nem volt mit védenie: a keresztény Nyugat önmagát rombolta le és nem létezett többé. A magyar azonban a keresztény világ ösz- szeomlása ellenére is tovább hordozta a bástya-sorsot, melyet nem emberektől, hanem az Istentől kapott. A mindenétől megfosztott nemzet kitartott a legtisztább eszmények mellett, és a hit és a szabadság zászlaját 1956-ban újból magasra emelte,___ hogy az emberiségnek péidát és irányt mu*- tasson a modern pogányság sötét éjszakájában. Az 1956-os szabadságharc nem volt előzmények nélkül. A magyarságot a hitért és a szabadságért folytatott évszázados küzdelme predesztinálta arra a szerepre, melyet 1956-ban betöltött. A magyar szabadságharcok hosszú sorozata Bocskai Istvántól, Rákóczi Ferencen és az 1848-as szabadságharcon keresztül, egyenes vonalban vezetett 1956-ig. Nem hiába irta a Nagyságos Fejedelem zászlaira: "Istennel, a hazáért és a szabadságért." Évszázadokon át ez volt a magyarság vezérelve, ez éltette, ez lelkesítette 1848-ban és 1956-ban is. A világ megtagadott bennünket, de a bástya-sors elkötelezettsége továbbra is megmarad. Mint a vihartól korbácsolt tenger hullámai közül kiemelkedő világitótorony, állunk és kitartunk eszményeink mellett. Nem mi választottuk ezt a sorsot, Isten rendelte igy. A Mindenható akarata volt, hogy a megvadult világban mi legyünk az utolsó őrtorony. De ez a torony, melyet az emberek pusztulásra Ítéltek sziklára épült: az Istenbe vetett rendületlen hit a fundamentuma és ezért a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta. Az egész világon szétszórva, igy állnak ma a magyarság végvárai a sötétben. Ma már nem a Duna az ellenállás vize, hanem az égész világ, ahol magyarok élnek. Ez a maroknyi nemzet, melynek vére és csontjai ma már az egész világ hegyeit és völgyeit borítják, igy őrzi a hitet és a szabadságeszményt az apokaliptikus viharban. Nem ok nélkül írjuk, hogy ez a magyarság az uj Noé-nép, mely bárkák helyett lelke őrtornyaiba menekülve várja a modern vízözön végét. Az Isten, aki ezt a sorsot szánta nekünk, nem fog elhagyni bennünket. A szél, a vihar egyszer majd eláll, a hullámok lecsendesül- nek, a bástyába szorult nép újból birtokába veszi ősei földjét. A Kárpátok koszoruzta ország ismét szabad lesz és virágozni fog Isten dicsőségére és a benne lakó emberek javára. A SZENT KORONA VÉDELMÉBEN /Folytatás az 1. oldalról./ Folyik az ördögi játék a Szent Koronával - kádári módszerekkel. Porhintés a magyar nép szemébe: 1978 január 31-én megnyitották a Nemzeti Muzeum koronatermét, ahol a Szent Koronát egy év leforgása alatt több mint egymillióan látogatták meg. De ugyanakkor sorra jelennek meg a"tudományos" cikkek,amelyek igyekeznek a Szent Korona Szent István-i eredetét megcáfolni, a Szent Korona-tan lényegét elbagatelizálni. Tipikus kádári módszer: amig helyzete nem konszolidálódott az 1956-os szabadság- harc után, - mindent Ígért: a szovjet csapatok kivonását, többpártrendszert, a kollektivista mezőgazdaság megszüntetését. Aztán amikor a forradalmi tűz, lelkesedés ellanyhult, - minden Ígéretét megtagadta. Erre spekulál most a Szent Koronával kapcsolatban is a kádári rendszer. - Megdöbbenéssel tapasztalták ugyan is az "elvtársak" hogy a Szent Korona hazatérésével kapcsolatban egy "magyar csoda" kivirágzásának voltak tanúi. Egy olyan méretű népmozgalom indult meg a Szent Korona előtti néma tisztelgéssel, amelyre Kádárék nem számítottak. Akárcsak 1956 után, most is a múló időre és a magyar "szalmaláng"-természetre számítanak az "elvtársak": majd csak elmúlik a lelkesedés a Szent Korona iránt, majd csak lecsillapodnak a lelkes magyar kedélyek.Közben ilyen képeslap-ismertetőkkel, áltudományos cikkekkel próbálják a kétely mérgét beoltani a közvéleménybe. Sikerül Kádárék terve? Nem. - Mert ahogy 1956 szelleme, tanítása, irányvonala, követelései elevenen élnek a magyar nép lelkében, - ha ennek otthon nyiltan nem is lehet hangot adni, - úgy marad meg, él a Szent Korona-tana a nemzet szivében. Lehet, hogy alább hagy a százezres zarándoklás a Szent Koronához (habár a jelek nem ezt mutatják!),- de maga a lényeg a Szent Korona^magyar állameszmélye kitörölhetetlenül él és élni fog minden igaz magyar lelkében. Mire alapozzuk reményünket? Istenbe vetett hitünkre, - Akinek hol sújtó, hol áldó, de mindig gondviselő kezét annyiszor éreztük a magyar történelemben. Hitünkre népünk erkölcsi erejében, amely ré