Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7-8. szám
Dr. NANAY ENDRE: Világhelyzet A nyugati világ sajtója és politfkai irodalma egyre töb- oet foglalkozik azoknak az immár történelemszámbame- nő eseményeknek a klasszifikálásával, melyek kétségessé teszik, hogy az amerikai politika — főleg a vezénylő háttér - antikommunísta-e.Az 1917-es- bolsevik forradalom anyagi és ..erkölcsi" megsegítése ma már közhely, nem is tagadott tény. A második világháború szovjet szövetsége történelem. Az ezt követő történések még ködbevesznek és egyes elemeket kifejezetten idegesít azok nagyító üveg alá helyezése.Mindazonáltal a bizonyító anyagot Yaltával és Teheránnal kezdik: Azt állítják egyes kiértékelők, hogy Sztálin Roosvelttel összefogott, hogy necsak a németet radírozza le a világ térképéről, de a világot érdekeivel behálózó Brit birodalmat is kurtítsa meg. Ez lett volna az első kapavágás a Brit birodalom sírjához. Ettől kezdve lefelé ment a nap a birodalom felett és felfelé ívelt a-szovjet felett. 1956- ban állítólag Eisenhower is efféle rövidlátásból vezényelt ájljt az angol-francia-izraeli hadműveleteknek Egyiptomban, helyesebben a Szueznél. Ez nyitotta meg az Assuani gáttal a szovjet belépését Közelkeletre. 1953-ban Douglas VtcArthur-generális győzelmét a politika leállította a koreai fronton és Észak Koreát átadták a kommunizmusnak. 1963-ban a kubai Bay of Pigs hadművelet összeomlása után sorsukra engedték a Castro elleni harcosokat és Castro uralma teljes lett, sőt a szovjet kiépítette Kubában Eszak-Ainerika-i bázisát.. Vietnamban ma már beismerten - letiltotta a katonák győzelmét és Vietnamot. Laoszt. Kambodzsát átengedték a kommunistáknak. Mindezt évekkel ezelőtt lehetett „idle" . azaz tunya, bizonytalan útkereső politikának nevezni, de ma már ez a ködösítés durva módja lenne. George Keegan a légierők kémszolgálati főnöke cca egy évvel ezelőtt azt közölte a sajtóval, hogy a US légi erejében a szovjet mögött van. Azonnal megvádolták, hogy katonai titkokat beszélt ki és menesztették. Igaz, John Culver iowai szenátor ezt azzal ismételte meg, hogy a légi - és tengeri erő fele olyan elhanyagolt állapotban van, hogy nem harcképes. Erre megindult á szerecsenmosdatás. Igaz, — mondották a mosdatok hogy egyes fegyvernemek bizonyos hatóerejében mhgyengébbek vagyunk, de másokban erősebbek stb. Több adag misztifikációval és mellébeszéléssel zárult a szégyenteljes vita. A közönség elé tárt adatok azonban, nem oszlatták el a gyanút, hogy „valamit \visz a víz,” Amerika ném veszi komolyan a kommunista Veszélyt. Okait sokféleképpen értékelték ki. Újabban az idevonatkozó vitákba két friss elem vegyült. Az egyik, hogy a US kereskedelmi bankjai 157.1 billiót hiteleztek szegény országoknak, ezek között komoly összegeket a vasfüggöny mögé. Ezeknek a hiteleknek alig van fedezete. Vajon hogyan történhetett, ez a nagy „internacio- nális” ügyeskedés,' és miért? A másik pedig az afrikai újabb amerikai impotencia.. Az afrikai ügy harci tényállását így lehet megadni a megannyi sajtó és egyéb irodalmi közlés nyomán összefoglalva. „Vietnam után kétségessé vált,-hogy az amerikai hadsereg valaha is résztvesz kidháborúkban. Nem lehetne azonban azon sem csodálkozni, ha az amerikai hadsereg nem menne harcba Amerikáért sem.” (The Spotlight, 4-18-77, 5.-ik old.) Ezt a különös megjegyzést azzal kapcsolatban tette a sajtó, hogy Amerika afrikai negativizmusában a fenti meggondolások ismétlését látja, nevezetesen azt, hogy az ame9. rikai érdekvédelem megtorpan a kommunizmus terjeszkedése előtt. Afrikában ugyanis, Young UN követünk szerint, nincs kommunista veszély, de a fekete államfők és a helyszíni szakértők szerint is szovjet-érdek invázió van, melléktermék kubai katonákkal, egyelőre. Így tehát „racial’-’ azaz faji issue-ról beszélni csak mellébeszélés, mert Amerika nem egészen fehér, de a szovjet, amelyik befelé lépeget a fekete Afrikába színfehér.- Amerika tátott szájjal nézte, hogy az 500 éve Mozambiqueban élő majdnem fekete Portugálokat a benszülöttek faji okokból negyedfehér színük miatt kiűzzék és a fehér szovjet „racial felszabadítás” címén besétáljon Mozambiqueba és Angolába is. Sőt odáig ment el, hogy megakadályozta a délafrikai csapatok közbelépését déli Angolában, hogy a nagyrészben általuk épített és fenntartott Kunena vizierőművet megvédjék. Most ez az álszent, politika folytatódik a nyugati világ érdekét védő Dél Afrikai Köztársasággal kapcsolatosan. B J. Vorster az állam miniszterelnöke még 1976-ban odanyilatkozott, hogy „Az Egyesült Államok a nyugati világ vezetője, tehát az én vezetőm is.” Ma azonban már kétségbevonja, esetleg már vissza is vonta ezt a nyilatkozatát. Young, Carter által kreált UN követünk, mit sem törődve a US hivatalos politikájával, kijelentette, hogy Dél Afrika kormányzata törvénytelen. Amerika, amelyik oly illedelmessen tartózkodik más állam belügyeibe való beavatkozásától, éppen a nyugatért — benne természetesen saját érdekeiért is — küzdő állam bajbanlevő fehér állam- vezetőit tagadja meg. Azok nehéz helyzetében avatkozik bele államügyeikbe és természetesen ellenük. Ugyanakkor UN követünk a szovjet által Afrikába delegált kubai katonák, jelenlétét szerencsésnek, illetve „egyensúlyt biztosítónak” nevezte. Hát milyen egyensúlyra gondol Amerika?, hogy a világ felének hajóforgalmát irányító dél-afrikai Cape of Good Hope-ban szovjet katonák szabják meg a nyugati világ tengeri lehetőségeit? Ilyen és még számtalan adat felhívásával kérdezi a Sajtó egy része: „what sort of anti- communism is it? Hát igen, milyen antikommunizmus mindez? A válasz csak az lehet: semmilyen. CALIFORNIA! MAGYARSÁG No. 25. - 1977. járnkss2*. 105. South Western Avenue, Los Angeles, California 90004. 9 NANAY ENDRE politikai és szociálpolitikai jegyzetei könyvalakban: VILÁGHELYZET címmel megjelentek (348 oldalon). A könyv érdekesebb fejezetei: Kik és honnan irányítják a világot? Fiataljaink, problémáik és a mi problémáink velük. A politikáé vagy a technikáé a jövő? Az atom, műszaki és politikai mesterei. Az aranybálvány és az infláció. Melyik kontinens marad a fehéreké? A jövő háborúk gócaj a jóslatokban. A kommunizmus és a párt a vasfüggönyön kívül. Az arabok az olajjal és Izrael. Az amerikai társadalom és visszásságai. Demokrácia és szabadság erő nélkül. A radikális mozgalmak és a szocializmus Amerikában. A szabad sajtó, a TV és filmek üzenetei. Politikai rendszerek és az amerikai külpolitika. A sárga veszedelem. S 8 00 Kapható a DUNA OVERSEAS CO.-nál $ 9 70 226 N. Fairview St., Burbank Ca. 91505 — T.: 845^362 5=555555 i 55555 =55553 5555E5saMHBBBagBBBEBHgg55EB555S555555=
