Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-04-01 / 4. szám
STIRLING GYÖRGY« CSÖNDES BÚCSÚ DALNOKI VERESS LAJOSTÓL Alig egy esztendeje Mindszenty József hagyott itt bennünket, pár évvel ezelőtt Eckhard Tibor. Mo->t újabb fájdalmas veszteség érte a magyar emigrációt: Dálnoki Veress Lajos vezérezredestől kell végső búcsút vennünk. Az emigráció Nagy Öregjei közül elment az utolsó is. Végképp vezető nélkül maradtunk küzködé- seinkben, megpróbáltatásainkban. Dálnoki Veress Lajossal olyan ember távozott el az élők sorából, akit kivétel nélkül mindenki becsült és tisztelt az emigrációban. Aki fölötte állt az emigrációs torzsalkodásoknak, magyar á- tokból fakadó belső ellentéteknek: ezeknek a hullámai őhozzá soha nem értek el. Katona volt, a harcban néha vakmerőségig bátor, kemény katona. De ha legjellemzőbb tulajdonsá gát kellene meghatározni, én az emberszeretetére emlékeznék, '.'egértő és az apró gyöngeségeket, gyarlóságokat mindig megbocsátó szive mindenki számára nyitva volt: mindig kész volt a segítségre. Szabályos gyöngybe tűivel rótt levelei sok ráncot simitottak el, sok sebet gyógyítottak be és mindig a helyes útra irányitottak. Kivételes egyéniség volt: a legmagasabb katonai rang birtokosa, számtalan ragyogó kitüntetés tulajdonosa, a háború alatt hadsereget vezénylő parancsnok, az államfő katonai helyettese, a lófő székelyek büszke fajtájából. S nála szerényebb, póztalanabb, magatartásában nemesen egyszerűbb embert aligha hordott hátán a föld. Dálnoki Veress Lajos igazi katonai talentuma és magyarsága a háború utolsó, kritikus szakaszá ban bontakozott ki. Mint kolozsvári hadtest parancsnok március 19.-i első német megszálláskor le záratta a Tisza vonalát, hivatkozva katonai esküjére: a védelmére bizott terület határát semmifé le idegen hadsereg nem lépheti át. Parancsát csak a Kormányzó egyenes utasitására vonta vissza. A németek tudták róla, hogy félti tőlük hazája függetlenségét és nem nácibarát. Csak az alkalomra vártak, hogy leszámolhassanak vele. 19ÜÜ. október 15.-e után az elsők közt volt, akik szerepeltek a Gestapo letartóztatási listáján. Elitélték s csak csodával határos módon menekült meg Sokszor tréfálkozott azon, hogy őt már kétszer Ítélték halálra s aki ezt túlélte, soha nem halhat meg. Két diktatúrával szált szemben hazájáért s egyik sem birt vele. A halál most mégis legyűrte: mindig másokért égő szive megszűnt dobogni. "Utolsó levelében arra kérte a magyar emigrációt,"hogy sorakozzanak fel testvéri szeretetben a lyukas zászló alatt, melyre valamennyien az életünket tettük!” Dálnoki Veress Lajos nincs többé - de egy hűséges élet munkája őrzi emlékét és a számüzöttek szive. Mi élők elveszítettük Őt, de a Hadak Útjáról egy csillaggal több vigyázza mostantól sorsunkat. S ha egyszer még lesz egy szabad Magyarország, helye ott van a Magyar Pantheonban, történelmünk szabadságharcosai, szabadsághősei között. ISTEN VELED LAJOS BÁCSI! NYUGODJÁL BÉKEBEN! A KÖZÖS MAGYAR KÜLÜGYI BIZOTTSÁG TAVASZI ÜLÉSÉRŐL A Közös Magyar Külügyi Bizottság 19?6. március 27.-én tartotta rendes tavaszi ülését a wash-, ingtoni Watergate Hotelban. Az ülésen,melyet Pásztor László soros elnök vezetett le, a következő magyar szervezetek és egyesületek képviselői vettek reszt: Amerikai Magyar Szövetség, Baltimorei Magyar Egyesület,, Csehszlovákiai Magyarok Felszabadító Bizottsága, Erdélyi Bizottság, Jogászszö vétség, Képzőművészek Világszövetsége, Magyar Felszabadító Bizottság,, Politikai Foglyok Szövetsége, Szabadságharcos Szövetség. Dr. Wagner Ferenc meghívott szakértőként vett részt az ülésen. Pásztor László elnöki beszámolója után Gereben István tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt félév munkájáról. A bizottsági ülés foglalkozott Sonnenfeldt amerikai diplomata kijelentésével és határozatot hozott, hogy megfelelő formában tiltakozást jelent be a közép-keleteurópai népek sorsára vonatkozó "Sonnenfeldt-doktrina" ellen. A kérdés tárgyalása során több értékes hozzászólás hangzott el, egyebek közt Dr. Béky Zoltántól, Dr. Eszterhás Istvántól és Dr. Varga Lászlótól. Az erdélyi és felvidéki magyar kisebbségek helyzetéről számolt be Sirchich László és Lőte Lajos, amit szintén vita követett. II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulójáról Stirling György tartott rövid előadást és ja-' vaslatot tett 1976. Rákóczi-emlékévvé nyilvánítására. A javaslatot a bizottság magáévá tette azzal a megjegyzéssel, hogy az emigrációnak ki kell hangsúlyoznia a Rákóczi-szabadságharc és az ötvenhatos forradalom közti párhuzamot, eszmei rokonságot. Dr. Pogány András indítványozta az előkészületek megtételét 1956.huszadik évfordulójának méltó megünneplésére. Megegyeztek abban is, hogy összehangolják és előkészítik a magyar emigráció bekapcsolódását az Egyesült Államok 200. évfordulós ünnepségeibe. Ennek megszervezésére külön albizottság létesült. Ezután Helcz Tibot terjesztette be javaslatát egy felhívás kidolgozására, mely tájékoztatná a közvéleményt arról, hogy még húsz évvel a forradalom után is tartanak börtönben embereket a kommunista Magyarországon, az akkori eseményekben való részvételért. Az ülés résztvevői még néhány kisebb ügyet tárgyaltak meg. Az igy kialakult vita során többen hozzászóltak a felvetett témákhoz, iey Mogyorossy László, Socs József és Végh Jenő. Végül sor került a következő ülésszak elnökének megválasztására. A bizottsági tagok egyhangúlag Sirchich Lászlót kérték fel az elnöki tisztségre, aki azt elfogadta. A KMKB következő rendes ülését ez év őszén szeptemberben fogja megtartani, ugyancsak Washingtonban.
