Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-12-01 / 4. szám - Csuka Gyuláné: A balkezesség és az olvasási zavarok összefüggései

A balkezesség és az olvasási zavarok összefüggései Ahhoz, hogy az oktatás és személyi­ségformálás terén elérjük a maximu­mod hogy megszüntessük a hátrálta­tó tényezőket, elengedhetetlen a gyer­mek alapos megismerése. A cél az, hogy a nevelő minél előbb és minél alaposabban megismerje tanítványait Ez biztosabb lehetőséget nyújt az egyé­ni bánásmódra, egyéni korrekciókra. A tanítónak tisztában kell lennie az­zal, milyen készséget fejleszt, mi gá­tolja némelyik tanuló érési folyamatát, mely okok rejlenek a háttérben és ho_ gyan kell ezeket megszüntetni vagy megfelelő egyensúlyba hozni, hogy a fejlődés zavartalan legyen. Senki sem születik lustának, rossz­nak, tompának, agresszívnek — ezek tulajdonságok, tünetek, amelyek a nem megfelelő környezeti hatások során alakulnak ki a gyermekben. Ha az okot megszüntettük, a tünet is elmú­lik. A gyermek igazi megismerését ké­pességeinek és személyiségének sokol­dalú feltárása jelenti. A balkezesség fejlődéstani, öröklés­tani és anatómiai adottság, amely a bal testfélnek az akaratlagos mozgásokban való, a jobb testfélhez viszonyított fo_ kozottabb ügyességében nyilvánul meg Az ember agyvelejének és egész testének két fele nem szimmetrikus. Az egyik fele fejlettebb, s ez rendszerint erősebb és működőképesebb. A balke­zes gyermeknél mindig a jobboldali agyfélteke funkciói dominálnak. Az emberek 95 százalékának asszi­­metriája olyan, hogy nézéskor a jobb szem, a végtagok munkájában a jobb kéz és láb viszi a vezető szerepet. 5 százalékánál viszont fordított asszi­­metria áll fenn. A bal kéz fölénye azonban nem mindig jár együtt a bal lábéval is, ilyen esetben keresztezett asszimetriáról beszélünk. A balkezes gyermek nem ügyetle­nebb, de mivel a „jobbkezesek“ vilá­gában él, munkájában gyakran kény. szerül a jobb kéz használatára. Ezért két keze között sosincs akkora különb­ség, mint azt a kifejezetten jobbkeze­seknél látjuk. A balkezességből az egyénre káros következmények csak abból és akkor származnak, amikor jobbkezességre kényszerítik őket. Az átszoktatásból pszichomotorikus rend­ellenességek — lassúság, ügyetlen­ség, írás-olvasás-számolászavarok, da­dogás, sőt enuresis (bevizelés), kan­csalság — is származhatnak. Intellek­tuálisan: figyelemingadozás, affektiv téren: félelem, dac, kishitűség, agresz­­szió léphetnek fel. A balkezeseknél gyakran előfordul, hogy mindkét kezüket egyformán tud­ják használni, s úgynevezett rejtett balkezesekké, ambidexterré (két jobb. kezűvé) válnak. A rejtett balkezessé­­gűeknél gyakran lépnek fel olvasási zavarok, iránytévesztések, a térbeli orientáció hiánya. Sok embernél az oldaldominancia ke­­verten fordul elő, vagyis nem azonos a kéz- és a lábhasználatuk, illetve a szemdominanciájuk. A jobbkezesek gyakran ballábasok, illetve náluk ezek keveredése fordul elő. Ez a későbbiek­ben dislexiát okozhat. Ha az előkészí. tő időszakban erre felfigyel és gondot fordít a tanító, akkor a gyermek be­gyakorolhatja, megtanulhatja tudató. 115

Next

/
Thumbnails
Contents