Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-12-01 / 4. szám - Kecskeméthy Győző: Egy véleményen / Vitázni pedig kell

sák az elemzés technikáját, s belülről éljék át az alkotó munkát. A tana­nyagcsökkentés következtében lehe­tőség nyílna a komplexebb esztétikai nevelésre, az irodalom mellett a fes­tészet, szobrászat, zene, film, rádió- és tévéjátékok közös megbeszélésére. Ugyanakkor többletmunkával is járna a pedagógus számára, akinek alkal­mazkodva az osztály befogadóképessé­géhez, alaposabban fel kellene ké­szülnie ezekre az órákra. A szempontok, melyek szerint Nagy Adorján a tanterv módosítását javasol­ja, meggyőzőek. Bár a kiválasztott versekről, szemelvényekről lehetne vi­tatkozni. Csak példaként említem, hogy én a Petőfi-versek közé a Nemzeti dalt is javasolnám, enélkül ugyanis a sza­badságharc pillanatai nehezen idézhe­­tők fel. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy Ady Endre a 8. osztály tantervében szerepeljen. Nemcsak azért logikus Ady felsőbb osztályba „léptetése“, mert év vége felé járva a tanulók is fáradtabbak, és a tanítás sem zökkenőmentes, hanem azért is, mert Ady költészete szerves része a 8. osztályban tárgyalt XX. századi ma-Egy véleményen A Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségében aránylag ritkán tapasztaljuk, hogy valaki hoz­záértően, kellő alapossággal, túl a -b, -bb vagy a -t, -tt írásán a lényeget: a tankönyvek felépítését és szerkezetét úgy elemezné, hogy ne csak a megle­vő hibákra mutasson rá, hanem javas­latot is tegyen a tankönyv jobb tartal­mára és megfelelőbb elrendezésére, ugyanakkor a tankönyvírás tarthatat­lan körülményeinek a megváltoztatá­sára is. Őszintén örülök Nagy Adorján írásának, és kötelességemnek tartom, hogy a cikkre válaszolva egyben az ol­vasókat is tájékoztassam arról, mi is gyár irodalomnak. Szükségesnek tar­tom a kortárs irodalom képviselőit (a csehszlovákiai magyar irodalom kép­viselőit is) a legújabb értékrend alap­ján kiválogatni, s legalább egy órát szentelni a többi határon túli magyar irodalomnak. Továbbá fontosnak tar­tom egy szöveggyűjtemény megjelen­tetését, mely a kimaradt szemelvények egy részét tartalmazhatná, s más kie­gészítő, házi olvasmányként feldolgoz­ható verset, novellát, regényrészletet is. Nem áll szándékomban a tantervja­vaslat részleteibe bonyolódni, hiszen túlnyomórészt egyetértek a szerző el­képzeléseivel. Legfontosabbnak azon­ban azt tartom, hogy a magyarországi kutatási eredményeket, a bevált szak­könyveket, tankönyveket — természe­tesen a szükséges módosításokkal — vegyük át. Ne az legyen a kitűzött cél, hogy a tankönyvszerző mindenképpen eredeti művet hozzon létre, hanem hogy a tankönyv valóban korszerű, minden igényt kielégítő legyen. LENDVAY TIBOR,. Füleki (Fiľakovo} Alapiskola a helyzet napjainkban a tankönyvírás berkeiben. A körülmények alaposabb megisme­réséhez szükséges, hogy visszatekint­sünk iskolarendszerünk átépítésére, a hetvenes évek második felére és a nyolcvanas évek elejére. Ekkor ugyan­is beharangozták iskolarendszerünk nagy változásait, s (a tankönyvírás és -ellátás vonalán maradva) a régi tan­könyveket úgyszólván kidobtuk az ab. lakon hibáikkal, gyarlóságaikkal, de a gyakorlatban bevált, megfelelően feldolgozott tananyagrészekkel együtt is anélkül, hogy garantálni tudtuk vol­na az új tankönyvek jobb minőségét. 100

Next

/
Thumbnails
Contents