Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - A szekciók munkájából
tésével kell megalapozni az oktató-nevelő folyamat irányításának minőségi javulását, határozottan meg kell akadályozni a tanítási folyamat zavarását, s ki kell küszöbölni a felesleges adminisztrációt. • A harmadik szekcióban az iskola nyilvánossággal való együttműködéséről szóltak. Kiemelték a Nemzeti Front szervezeteinek megfelelő mérté, kű részvételét a fiatal generáció nevelésében. Szóltak a családnak a gyermekek nevelésében betöltött felelős szerepéről. A vitázók a társadalmi szervezetekhez és a tömegkommunikációs eszközökhöz fordulva mutattak rá azok fontos szerepére a családok nevelési gondjainak segítésében, valamint a pedagógusokról való objektív kép kialakításában. Utaltak továbbá a fiatal generáció nevelésében és a pedagógus társadalmi-politikai presztízse támogatásában betöltött szerepükre is. • Az ideológiai-politikai, erkölcsi és hazafias nevelés vitás kérdéseiről szóltak a negyedik szekcióban dolgozó szakemberek. Kiemelték a pedagógusok jobb felkészítésének fontosságát, valamint az egész életüket átható továbbképzési rendszer kiépítésének szükségét. Feladatul tűzték ki a szocialista nevelés tartalmi oldalainak tökéletesítését, valamint az átépítés és a demokratizáció folyamatának a tanulók korához mért megközelítését. Leszögezték, hogy a pedagógiában dől. gozók ideológiai-politikai művelődését az időszerű feladatokra kell fordítani, nagyobb mértékben kell felhasználni munkájukban az Učiteslké noviny és a további pedagógiai folyóiratok írásait. A vita során felmerült a főiskolai marxizmus—leninizmus-oktatás hatékonyságának és formájának kérdése is. A bécsi utótalálkozó záróokmánya értelmében arról is szó volt, hogy diákjainknak nagyobb lehetőséget biztosítsunk más európai országok fiataljaival való kapcsolatteremtésre, s így is erősítsük a békéhez, internacionalizmushoz való viszonyukat, s emeljük az idegennyelv-tanulás motiváló erejét. • Az ötödik szekció résztvevői a munkásfiatalok neveléséről, a munkára nevelésről és a pályaválasztásról vitáztak. Választ kerestek az állami és szövetkezeti vállalatok keretében működő szakmunkásképző intézetek igazgatásával, tervezésével és finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre. Szóltak a műszaki ellátottság és a szakképzett pedagógusok hiányáról, valamint az ezekre az iskolákra tipikus szűkös helyviszonyokról. A résztvevők sürgették a szaktanintézetek igazgatásával, az iskolák technikai felszereltségével, valamint az igazgatók jogkörével és felelősségével kapcsolatos kérdések megoldását. A további megbeszélések a speciális pedagógiai törődést igénylő tanulókról való pszichológiai gondoskodást, a heti óraszámok csökkentését és a tananyag tanulók érdeklődési köréhez való közelítését szorgalmazták. • A tanulók tanítási órán kívüli nevelése, a szabadidő kihasználása és a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás volt a 6. szekció témája. A résztvevők szükségesnek látják a gyermekek és az ifjúság szabadidejének hatékonyabb kihasználását, s hangsúlyozták, hogy a fiataloknak több szabadidőre van szükségük. Szorgalmazták a CSSZSZK kormánya által a tömegsport, a turisztika és a honvédelmi sporttevékenység fejlesztése érdekében meghirdetett prog. ram megvalósítását. A fiatalok szabadidejének okosabb kihasználása érdekében nagy figyelmet kell fordítani az esztétikai nevelés össztársadalmi programjának konkrét lebontására, meg kell oldani az e területen mutatkozó kádergondokat, új szabadidőközpontokat kell létrehozni — főként a lakótelepeken —, s emelni kell a bélés külflödi szolgáltatások színvonalát a turisztika területén. 81
