Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-11-01 / 3. szám - Jana Synkovának, a CSSZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterének beszédéből

kezményei gyakran nagy erőfeszítéssel sem küszöbölhetők ki idősebb kor. ban.

Épp a kisgyermekkorban van meghatározó szerepe a családnak és a csa. Iád iskolához való viszonyának. Mivel elsősorban a család felelős a gyermekek neveléséért, őt tekintjük az iskola első számú partnerének. Távolról sem elegendő, ha a szülők úgy vélik, az iskola nevel, ők meg „segítenek“ ebben. Tudatosítaniuk kell objektív felelősségüket. Ismerünk olyan családokat, amelyek a nevelési hatást csupán a gyermekek anyagi hátterének biztosítására szűkítik le. Az érzelmi ráhatás hiánya szülők és gyermekek közt nem. kívánatos elidegenedéshez vezet. Célunk nemcsak a család és az iskola nevelési és oktatási hatásának kiegyenlítése, hanem ennek egyesítése is. Ez az egyesített hatás objektíve elkerülhetetlen, s egyik tényezője a nevelési hatások hatékonyabbá tételének. E problémakör megoldásába azzal a céllal vonjuk be a tudományos dolgozókat, hogy gyorsított ütemben törleszszék adósságukat a pedagógiai gyakorlattal szemben.

A sokoldalú nevelés rendszerében nem kerülhető el az a fontos tényező, amit az iskolai környezetnek a diákokra való hatása jelent. Az iskola anyagi és szociális környezete az első pillanattól kezdve hat a tanulóra, befolyásolja a szakjához, az emberekhez, köz. vetve a társadalomhoz, a szocialista értékekhez és a szocialista életmódhoz való viszonyát. Az iskolában folyó nevelés minden formája és eszköze csak akkor lesz hatékony, ha szervesen összekapcsolódik az iskolán kívüli neveléssel. Gondolok itt a politikai és társadalmi szervezetek, a kulturális intézmények, a társadalmi gyakorlat, a tömegkommunikációs eszközök nevelési hatására. Napjaink munkamegosztása megkívánja, hogy az iskola a tanulók nevelésében kijelölje saját feladatait, s teljes mértékben felhasználja azokat az ösztönzéseket, melyeket a tanuló az iskolán kívül kap. Szocialista társadalmunkban reális az egységes, komplex nevelési front eszméje, mert minden szervezet és intézmény a Nemzeti Front és a CSKP által vezetett állami szervek politikai programjából indul ki. A Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szervezetek napjainkban a fiatal generáció nemes és alkotó érdeklődésének széles skáláját ölelik fel.

Az iskolának úgy kellene vezetnie és motiválnia tanulóit, hogy céltudatosan éljenek az iskolán kívüli nevelés által kínált lehetőségekkel.

Iskoláink további fontos társa a nevelésben a társadalmi gyakorlat. Támogatom Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkárának kijelentését, mely szerint az iskolának a társadalmi gyakorlattal való hatékony összekapcsolása halaszthatatlan feladatunk. Üj nemzedékünk nevelését nem szabad csupán tantermekben és laboratóriumokban megvalósítanunk. A diákok tanulás során szerzett kedvező tapasztalatai saját aktivitásuk által és a tanulás során szerzett, de az iskolán kívül, a társadalmi szempontból hasznos munka végzése során hatványozódnak. Ezek az élmények és tapasztalatok formálják a tanulással és az alkotó munkával szemben tanúsított magatartásukat. A szervezetek jelenlegi állapotában — teljesen önálló állami és szövetkezeti vállalatokról lévén szó — valóban egyedülálló út ennek a megvalósítása. Ezt nem bízhatjuk semmiféle adminisztratív döntésre. E partnerkapcso. lat rendezése a légióként a szakmunkásképző iskolákban tanuló munkásutánpótlás nevelését érinti. Bár a szakmunkásképzők törvényben rögzített pozíciója példaként szolgálhatna az iskola és a társadalmi gyakorlat kapcsolatának megoldására, épp itt vannak a legnagyobb gondok. Ennek oka azok szubjektív hozzáállása, akiket államunk a holnap szakképzett munkásainak felkészítésével bízott meg.

Társadalmunk jelenleg a szociális79