Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - Jana Synkovának, a CSSZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterének beszédéből
tantervét, melyben helyet kap a szembetűnő belső differenciádé), a tartalmi irányultság a választható és nem köte. lező tantárgyak keretében megújul. Számolunk azzal, hogy az új tantervet a gyakorlatba a jövő iskolaévtől, tehát 1990/91-től fogjuk bevezetni. Október 1-ével lép életbe az erdei iskolákról szóló új rendelet, mely a tapasztalat alapján bírál, s ebből kiindulva oldja meg a gondokat. Minden tartalmi és metodikai intézkedés figyelembevételével azon vagyunk, hogy a változások napjaink valóságából induljanak ki, vagyis az egész életet átfogó művelődés, az új életforma, valamint a nemzetgazdaság folyamatban levő átszerveződésének jegyében kerüljön rájuk sor. Ebből a valóságból indul ki iskolaügyünk 2005-ig kidolgozott pontosított koncepciója, amely a nemzetgazdaság egyéb ágazataira épülve alapvetően szabja meg az oktató-nevelő munka irányát. Iskolaügyünk anyagi-műszaki bázisa felújításának programját már kidolgoztuk. A CSSZSZK kormányának ülésére előkészítjük az iskolaügyet, az egészségügyet és a nemzetgazdaság egyéb ágazatait érintő anyagi juttatás színvonaláról szóló dokumentumot, s egyúttal komplex javaslatot teszünk a pedagógusok és az oktatásügyben dolgozók társadalmi szerepének javítására. A Cseh és Szlovák Oktatási, Ifjúsági és Testnevlési Minisztérium ebben a dokumentumban érvényesíti az iskolaügyi dolgozók jelenlegi szociális prob, lémáival kapcsolatos követelményeit, melyeket a CSKP KB 13. ülése is támogatott. A SZISZ-szel együtt most fejezzük be a közép- és főiskolák számára kidolgozott új ösztöndíjpolitika koncepciójának javaslatát. Az új értelmezés sze. rint a diákokat fokozott mértékben kell a legjobb eredmények elérésére motiválni, egyszerűbbek lesznek az előírások és jelentős mértékben csökken az adminisztráció. Nagy figyelmet szentelünk a közép- és főiskolai diákok és a pedagógusok mélyebb politikai nevelésének kérdésére. Az iskolák, ban végzett politikai helyzetfelmérésekből kitűnik, hogy a diákok zömét nem befolyásolják azok a csoportok, amelyek ma hazánkban a szocializmus meggyengítésére törekednek. Ez a tény viszont nem tölthet el bennünket önelégültséggel. A demokratizáció, a nyitott politika — a glasznoszty — érvényesítése maga után vonja a fiatalok közti ideológiai összeütközéseket. Szá. molnunk kell azzal is, hogy ifjúságunk természetes tapasztalatlanságát szocialista-ellenes erők is igyekeznek majd kihasználni. Ebben a helyzetben — amint azt felszólalásában Miloš jakeš, a CSKP KB főtitkára is hangsúlyozta — elkerülhetetlen, hogy a közép- és főiskolai diákok politikai és nevelési téren való felkészítésére nagyobb hangsúlyt helyezzünk, a pedagógust munkájában és életében példaképként állítsuk eléjük, serkentsük a munkaak. tivitást, támogassuk a fiatalok becsületes magatartását, s hazánk jövendő gazdáit lássuk bennük. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy főként nevelési gondokkal kell elkerülhetetlenül szembenéznünk iskoláinkban. Elfogadjuk a tézist, hogy társadalmunk minden összetevőjének részt kell vennie ebben a munkában. Az iskolának azonban a nevelési tényezők rendszerében sokkal kifejezőbb módon kell érvényesítenie a kvalifikált állami intézmény feladatát, melynek kötelessége koordinálni és ösztönözni mindazok nevelési aktivitását, akik részt vesznek ebben a folyamatban. A gyermek a későbbi öntudatos állampor gári magatartáshoz, a jövőbeni hivatás sikeres végzéséhez való alapokat nagyrészt élete első évtizedében kapja. Ugyanez érvényes érzelmi és erkölcsi tudatának kialakulására, mely döntő fontosságú a későbbi partnerkapcsolatban és a szülői szerepben is. Ezért az óvodás- és a kisiskoláskorban elmulsztottt nevelés követ78
