Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - Jana Synkovának, a CSSZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterének beszédéből
javasoljuk, hogy azok a tanulók, akiknek különböző okoknál fogva nincsenek meg a feltételei ahhoz, hogy végigjárják a tíz évet, a társadalmi gyakorlatban érvényesülhessenek. Azok számára, akik később érdeklődnek a tanulás iránt, nyitva áll majd az út a to. vábbi művelődéshez. A már előterjesztett törvényjavaslatokban a szakmunkásképző intézetek vezetésével és finanszírozásával kapcsolatos gondokat úgy oldjuk meg, hogy ezek az intézetek ne függjenek az üzemek gazdasági eredményeitől. A javaslat rögzíti az alternatív, különböző elméleti és gyakorlati tartalommal bíró szaktanintézeti tantervek lehetőségét, attól függően, milyen az adott üzemek műszaki felszereltsége. Amit pedig ugyanolyan fontosnak tartok: a szaktanintézet igazgatójának hatáskörébe tartozik a döntés arra vonatkozóan, melyik alternatív megoldást választja. Javaslatunkban nemcsak a középiskoláknak, hanem az alapiskoláknak is lehetőséget adunk a nemzeti bizottság beleegyezése alapján arra, hogy meghatározott hatáskörben joguk van az így nyert pénzeszközöket teljes mértékben az iskola saját megítélése szerint tevékenységük fejlesztésére felhasználni. A törvény alapján akarunk oda hatni, hogy az iskola életét ne zavarják külső hatások. A törvényjavaslatban ezzel egyidejűleg az oktatást vezető és ellenőrző szervek kezébe hatékonyabb, mindenekelőtt gazdasági eszközöket adunk azért, hogy támogassák és meg. valósítsák a szocialista iskolapolitika céljait. A főiskolákon a 39. számú törvény módosítási javaslatával a központ jogkörének jelentős átruházására kerül sor, mégpedig a főiskola és az egyes karok rektorai, dékánjai és tudományos tanácsai javára. De már most adott a főiskolák számára az a lehetőség, hogy akár 30 százalékban is módosítsák a tanterveket és óraterveket, a főiskolák specifikus körülményei, valamint a főiskolát végzett szakemberekkel szemben támasztott társa, dalmi elvárások szerint. Kísérletileg két főiskolai kar dékánjának választását tartjuk számon. A főiskolákon most kezdenek dolgozni az újonnan alakított rektori és dékáni koordinációs bizottságok. Feladatuk a tanulmányi szakok új rendszerének és tartalmának a tudománynyal, a gazdasági és társadalmi gyakorlattal szoros együttműködésben va. ló kialakítása és elbírálása, mégpedig úgy, hogy az teljes összhangban legyen gazdaságunk és társadalmunk új szükségleteivel. Közvetlenül az analízis lezárására építve a minisztérium több problémát old meg, sok közülük iskoláink jelenlegi munkáját tekintve elvi jelentőségű. Mindenekelőtt az oktató-nevelő program innovációját, iskoláink tartalmi átépítését oldjuk meg. Ez a gond legkomolyabb és legsürgetőbb az alapiskolákon, ahol túlbecsültük az oktató-nevelő folyamat kvantitatív részét. Az ismeretekkel való túlterhelés az osztályok aránytalanul magas tanulólétszámával együtt sok iskolában megbontotta az oktatás és nevelés egységét, s nem biztosította a tananyag nevelési lehetőségeinek kiaknázását. A következményekről nem szólok, ezeket önök is ismerik. Nyilvános vitában visszatértünk az alapiskola 1—8. osztályainak tantervei, hez, s módosítjuk őket. Megkezdtük az új tankönyvek megalkotásával kapcsolatos munkát. Űj szerzői kollektívákat alakítottunk. Külön figyelmet szente. lünk a harmadik és negyedik osztályok számára készülő honismeret tankönyveknek, valamennyi történelem és polgári nevelés tankönyvnek. A 6. osztály számára készült tankönyvek már az iskolákban vannak. Most fejeztük be a gimnáziumok újonnan módosított 77
