Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-11-01 / 3. szám - Jana Synkovának, a CSSZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterének beszédéből

ki. Egy ilyen atmoszférát újabb paran­csok és határozatok nem alakítanak ki, létrejöttük a pedagógiai alapelvek figyelembevételétől függ, vagyis ismét és kizárólag csak a pedagógusok hoz. záállásán múlik. Az átépítés arra kényszerít bennün­ket, hogy felülvizsgáljuk mindazt, ami megszokottá, beidegzetté vált. Észre kell vennünk azt is, hogy az átépítés folyamatában a társadalomellenes erők is élősködni próbálnak. Ezek az erők az átépítés köpönyege alatt szívesen lebecsülnék és törölnék a múltbeli jót is. Mi azonban bíráló elemzésünket nem azért végezzük, hogy megtagadjuk az egészében nagyon progresszív és haladó szellemű iskolarendszert. Az elkövetett hibák ellenére világosan lát­juk a szocialista iskola pozitívumait, realitását és potencionális előnyeit. Ezért az iskolaügyben az átépítést úgy fogjuk fel, hogy az a meglevő szocia­lista jelleg kibontakozását és megszi­lárdítását célozza. Más értelme az át­építésnek nincs! Ebből a biztonságból fakad tanítóink egységének erkölcsi és politikai biztonsága is. A lenini nemzetiségi politika értei-JANA SYNKOVANAK, a ifjúsági és testnevelési beszédéből Az iskolaügyi dolgozók aktívaérte­kezletein, melyeket a felügyeleti szer­vek és a szakosztályok együttműködé­sével az egyes járásokban és kerü­letekben ez év májusától augusztusáig a pártszervek jelentős segítségével szerveztünk, megmutatkozott az isko­lapolitika irányvonala helyi viszonyok­ra való alkotó alkalmazásának szán­déka. Ezek a törekvések segí­tettek az iskolában folyó mun­ka kedvező légkörének, a pe­dagógusok szociális hátterének megte­remtésében és presztízsének emelésé­mében pártunk egyre nagyobb figyel­met szentel a nemzetiségi iskolák fej­lesztésének. Ezt bizonyítják az eddigi­ek is, a múlt, melyben számos figye­lemre méltó eredményt értünk el. Le­szögezhetjük, hogy a nemzetiségi isko­lákban ugyanolyan problémákkal küsz­ködnek, mint a cseh és a szlovák ta­nítási nyelvű iskolákban. Az utóbbi években külön döntéseket hoztunk a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatosan annak érdekében, hogy tovább emel­kedjen a tanulók általános és szaktu­dása, nyelvismerete. Keressük és to­vábbra is keresni fogjuk a közép, és főiskolára való felkészítés módszerei­nek javítását, azért is, hogy az ab­­szolvensek ne csak saját nemzetiségi területeiken érvényesüljenek, hanem köztársaságunk egész területén, ami­nek előfeltétele a cseh és a szlovák nyelv tökéletes ismerete. Megkülönböztetett figyelmet szente­lünk a nemzetiségi iskolák hálózata ki­építésének és már most felülvizsgáljuk azon leendő pedagógusok felkészítésé­nek lehetőségeit, akik a nemzetiségi iskolákban fognak majd tanítani. Ford.: H. K. CSSZK oktatási, miniszterének ben. Egyidejűleg azonban arra is fi­gyelmeztettek, hogy egyes pedagógu­sok és iskolaügyi dolgozók még min­dig elavult beidegződésekhez ragasz, kodnak. Ma már nincs szó vitáról, mint a CSKP KB plénumának előkészítő idő­szakában. Most azon van a hangsúly, hogy az ülés eredményeit alkotó mó­don vezessük be a gyakorlatba. Az alap- és középiskolák rendszeré­nek új törvényjavaslat-tervezete újra módosítja a tízéves kötelező iskolalá­togatást. Lényegének megőrzése mel. lett az iskolai gyakorlat ösztönzésére 76

Next

/
Thumbnails
Contents