Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-11-01 / 3. szám - Országos pedagóguskonferencia, Prága, 1989 - Ľudovít Kilárnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszterének beszédéből

kebb és közvetlenebb lesz az iskolák kapcsolata az iskolabarátokkal, a szülőkkel, egyes szervezetekkel és azon intézményekkel, munkahelyekkel, ame. lyek számára az iskola kádereket készít elő. Ha az effektiv irányításról beszélünk, meg kell mondanunk, hogy az csak akkor lehet sikeres, ha növekszik az érdekeltek aktivitása és fegyelmezettsége. A szocialista demokrácia kibontakozása az irányításban és az iskolában megköveteli a rendet és a fegyelmet, nem szabad káosszá alakulnia, nem szabad anarchiában megnyil. vánulnia.

Megnövekedtek a főiskolai pedagógusok jogai, s ezzel párhuzamosan kötelességeik is. Az oktatás minőségbeli változása és a demokratikus irányítás érdekében bővítettük a főiskolai szervek és funkcionáriusok hatáskörét, jogaikat. Lehetővé tettük például, hogy 30 százaléknyi terjedelemben változtathassák tanterveiket, 10—25 százalékban lerövidíthessék a kötelező tananyagot és azt más, a munkával összefüggő tevékenységgel helyettesíthessék, szabadabb kezet kaptak a tervezésben, a jóváhagyásokban, a szakirodalom kiadásában, a tanítók órabeosztásában, az anyagiak kezelésében stb. A főiskolai törvény novelizálásakor fi. gyelembe vettük a főiskolai tanerők észrevételeit és konkrét hozzászólásait.

Újraértékeljük az iskolák és a nemzeti bizottságok viszonyát. Felmérésünk kimutatja, hogy pedagógusaink az irányító munkában azért sem vesznek részt, mert a fölöttes szervek, — de gyakran az iskolaigazgatók is — autoritativ, sőt, autokrata módon viselkednek.

Az oktató-nevelő munka folyamatos, ságát gyakran olyan tényezők gátolják, amelyek magával az oktatással és a neveléssel nem függnek össze. Ez leginkább a diákok és a tanerők bizonyos akciókba, rendezvényekbe való bevonása révén történik. Gátlóan hat a tanerők gyakori kiesése a tanítás menetéből, ha különböző gyűlésekre, értekezletekre, továbbképzésekre kell menniük. Ezek az akciók gyakran nem függnek össze iskolájukkal, pedagógiai munkájukkal, hanem valamelyik társadalmi szervezethez kötődnek. A felmérés bebizonyította, hogy az ilyen tevékenységből eredő kiesés az összes mulasztott óraszámból a középiskolákban 58,5 százalékot, az alapiskolákban 19 százalékot, az óvodákban 6 százalékot tesz ki.

A CSKP KB 13. ülése után néhány rövidebb és hosszabb élettartamú határozatot fogadtunk el, amelyek a jnb iskolaügyi osztályait és az iskolák igazgatóit kötelezi az oktató-nevelő munka folyamatosságának biztosításá. ra. Például:

— a társadalmi szervezetek rendezvényein a tanulók és a tanítók csak a tanítási idő után vehetnek részt;

— lényegesen csökkenteni kell az adminisztrációs munkát, különböző írásbeli jelentések megkövetelését, a felettes szerveknek és a társadalmi szervezeteknek küldendő írásbeli referenciákat;

— ki kell küszöbölni, hogy az iskolaigazgatók írásban kérjék saját pedagógusaik jelentését munkájukról;

— csökkenteni kell a pedagóguskor lektívák munkaértekezleteinek, gyűléseinek számát, illetve azokat lényegesen le kell rövidíteni.

— a pedagógiai tanácsok gyűléseire a napirendi pontok tartalma szerint meg kell hívni a SZISZ-nek és pionírszervezetének, az iskolabarátoknak, egyes patronáló üzemeknek a képviselőit, illetve az iskolaorvost vagy pszichológust is stb.;

— a vezető pedagógusok értékelésébe be kell vonni a pedagógiai beosztású tanácsokat is.

Megkezdtük a hibák helyreigazítását, az irányítási rendszer megváltoztatását. Még sok minden változtatásra vár annak érdekében, hogy igazán jó és alkotó pedagógiai légkör alakuljon

75