Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-09-01 / 1. szám - Török Zsuzsanna: A negyedik osztályos Magyar nyelv tankönyv nyelvismereti anyaga
társadalmi elvárásoknak és a tanulók életkorának. Az indukciós szövegeket az irodalmilag igényesebb műfajok felé közelítették. A tankönyvhöz munkafüzet kapcsolódik. A felépítése olyan, hogy az átfogóbb fogalmaktól a kevésbé átfogók felé halad. A tananyag felépítése a következő: szöveg — mondat — szó — hang. A „fogalompiramis tehát felülről lefelé keskenyedik. Ez a modell felel meg a híres svájci nyelvész, Ferdinand de Saussure koncepciójának is, amely a szöveg felől közelíti meg a nyelv alkotóelemeit. A modern nyelvtanítás a saussure-i nyelvszemlélet nyomán ma már az egész világon a szövegből indul ki, azt bontja mondatokra, szavakra, szótagokra és hangokra. A tankönyvvel kapcsolatos munka során egész évben szem előtt kell tartani, hogy a célt a tantervi követelmények határozzák meg. A tankönyv feladatrendszerét ajánlatként kell felfogni. Az osztály tudásszintjének ismeretében a pedagógus maga dönti el, melyik órán milyen feladatokat oldanak meg a tanulók. Elsősorban a szótag tárgyalásakor — de számos helyen a fogalmazási részben is — a szerzők gyakran hivatkoznak a különböző szótárakra, mert szeretnék, ha olyan tanítási technológia kerülne előtérbe, amelyben túlsúlyban van a tanulók önálló munkája. Felismerve a lexikonok, szótárak és gyermekenciklopédiák pedagógiai szerepét, a szerzők igyekeztek a tanulók szellemi kibontakozását azzal is szolgálni, hogy ezeket a korszerű műveket oktatási segédeszközként bevonják az oktatási folyamatba. A tankönyv struktúrája A harmadik osztály anyagát felelevenítendő a szerzők kitérnek a mondattani, szótani és hangtani ismeretekre. Az év eleji ismétlés anyagát látó-halló tollbamondás zárja le. A mondattan Az előző tankönyv a hangtannal kezdte az új anyag tárgyalását, az in- novált tankönyv viszont a mondattannal kezdi, s először a beszélő szándéka szerint osztályozza a mondatokat. A mondatot mint a beszéd alapegységét először tartalmi szempontból vizsgálja, kitérve a tagadó és a tiltó mondatra, s ezen belül a jössz igealak helyesírásának gyakoroltatására, mivel ez az igealak — bár másodikos tananyag — még a harmadik osztályban is problémát jelent. A kérdő mondatok gyakorlását biztosító 10. feladatot tehát az órán ajánlatos elvégezni. Az óhajtó mondat tárgyalásakor célravezető verbálisán gyakoroltatni a feltételes mód ragozását. Ezzel az anyagrésszel mind a második, mind a harmadik osztályban foglalkoztak a tanulók. A négy óra anyaga nem közöl ismeretet, de több szempont miatt fbn- tos, hogy visszatérjenek rá. Az alapos ismétlés megszilárdítja a mondatfajtákra vonatkozó helyesírási ismereteket, és rögzíti a helyes hanglejtést. A tanulók ebben az anyagrészben találkoznak először két új nyelvtani fogalommal, az alannyal és az állítmány- nyal. Azt is elsajátítják, milyen szófajok szerepelhetnek alanyként, illetve állítmányként a mondatban. Üj anyag a hiányos mondat. Az állítmányt bemutató szemelvények az igei állítmánynyal egyidejűleg a névszói állítmányt is bemutatják, lehetővé téve a szavak és a különböző szófajok mondatbeli szerepének megfigyelését. Ezek fontos ismeretek, alapos gyakorlást igényelnek. Minden tanulót el kell juttatni a tantervi követelmények teljesítéséig, elsősorban a két fő mondatrész, az alany és az állítmány felismeréséig. A tankönyvi anyag biztosítja, hogy a legfontosabb ismereteket, az úgynevezett minimumkövetelményt minden tanuló kötelezően elsajátítsa, a jobb képességűek pedig differenciált tudásra is szert tegyenek. Az egyszerű mondat szerkezete című anyagrész jól szemlélteti a tő-, a hiányos és a bővített mondatot, lehetősé6
