Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-09-01 / 1. szám - Török Zsuzsanna: A negyedik osztályos Magyar nyelv tankönyv nyelvismereti anyaga

társadalmi elvárásoknak és a tanulók életkorának. Az indukciós szövegeket az irodalmilag igényesebb műfajok fe­lé közelítették. A tankönyvhöz munka­füzet kapcsolódik. A felépítése olyan, hogy az átfogóbb fogalmaktól a kevésbé átfogók felé halad. A tananyag felépítése a követ­kező: szöveg — mondat — szó — hang. A „fogalompiramis tehát felülről lefe­lé keskenyedik. Ez a modell felel meg a híres svájci nyelvész, Ferdinand de Saussure koncepciójának is, amely a szöveg felől közelíti meg a nyelv al­kotóelemeit. A modern nyelvtanítás a saussure-i nyelvszemlélet nyomán ma már az egész világon a szövegből in­dul ki, azt bontja mondatokra, szavak­ra, szótagokra és hangokra. A tankönyvvel kapcsolatos munka során egész évben szem előtt kell tar­tani, hogy a célt a tantervi követelmé­nyek határozzák meg. A tankönyv fel­adatrendszerét ajánlatként kell felfog­ni. Az osztály tudásszintjének ismereté­ben a pedagógus maga dönti el, me­lyik órán milyen feladatokat oldanak meg a tanulók. Elsősorban a szótag tárgyalásakor — de számos helyen a fogalmazási részben is — a szerzők gyakran hivat­koznak a különböző szótárakra, mert szeretnék, ha olyan tanítási technoló­gia kerülne előtérbe, amelyben túl­súlyban van a tanulók önálló munkája. Felismerve a lexikonok, szótárak és gyermekenciklopédiák pedagógiai sze­repét, a szerzők igyekeztek a tanulók szellemi kibontakozását azzal is szol­gálni, hogy ezeket a korszerű műveket oktatási segédeszközként bevonják az oktatási folyamatba. A tankönyv struktúrája A harmadik osztály anyagát felele­venítendő a szerzők kitérnek a mon­dattani, szótani és hangtani ismere­tekre. Az év eleji ismétlés anyagát lá­tó-halló tollbamondás zárja le. A mondattan Az előző tankönyv a hangtannal kezdte az új anyag tárgyalását, az in- novált tankönyv viszont a mondattan­nal kezdi, s először a beszélő szándé­ka szerint osztályozza a mondatokat. A mondatot mint a beszéd alapegysé­gét először tartalmi szempontból vizs­gálja, kitérve a tagadó és a tiltó mon­datra, s ezen belül a jössz igealak he­lyesírásának gyakoroltatására, mivel ez az igealak — bár másodikos tana­nyag — még a harmadik osztályban is problémát jelent. A kérdő mondatok gyakorlását biztosító 10. feladatot te­hát az órán ajánlatos elvégezni. Az óhajtó mondat tárgyalásakor célrave­zető verbálisán gyakoroltatni a felté­teles mód ragozását. Ezzel az anyag­résszel mind a második, mind a har­madik osztályban foglalkoztak a tanu­lók. A négy óra anyaga nem közöl is­meretet, de több szempont miatt fbn- tos, hogy visszatérjenek rá. Az alapos ismétlés megszilárdítja a mondatfajták­ra vonatkozó helyesírási ismereteket, és rögzíti a helyes hanglejtést. A tanulók ebben az anyagrészben ta­lálkoznak először két új nyelvtani fo­galommal, az alannyal és az állítmány- nyal. Azt is elsajátítják, milyen szófa­jok szerepelhetnek alanyként, illetve állítmányként a mondatban. Üj anyag a hiányos mondat. Az állítmányt bemu­tató szemelvények az igei állítmány­nyal egyidejűleg a névszói állítmányt is bemutatják, lehetővé téve a szavak és a különböző szófajok mondatbeli szerepének megfigyelését. Ezek fontos ismeretek, alapos gyakorlást igényel­nek. Minden tanulót el kell juttatni a tantervi követelmények teljesítéséig, elsősorban a két fő mondatrész, az alany és az állítmány felismeréséig. A tankönyvi anyag biztosítja, hogy a leg­fontosabb ismereteket, az úgynevezett minimumkövetelményt minden tanuló kötelezően elsajátítsa, a jobb képessé­gűek pedig differenciált tudásra is szert tegyenek. Az egyszerű mondat szerkezete című anyagrész jól szemlélteti a tő-, a hiá­nyos és a bővített mondatot, lehetősé­6

Next

/
Thumbnails
Contents