Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-09-01 / 1. szám - Török Zsuzsanna: A negyedik osztályos Magyar nyelv tankönyv nyelvismereti anyaga
get ad a mondat szerkezetének vizsgálatára, a tananyag begyakorlására Mivel a 2. és 3. osztályban a szófaji elemzést gyakorolják a tanulók, a 4. osztályban nagy szükség van a mondattani szempontok szerinti szövegvizsgálatra. Számoljunk vele, hogy lesznek tanulók, akik a szófaji fogalmakról nehezen állnak át a mondattani fogalmak elsajátítására, a mondattani elemzésre és az újszerű jelölésre. A tankönyvi példák és feladatok rendszere lehetőséget ad a mondattan gyakorlására, az elemzőképesség fejlesztésére, a nyelvtani szakkifejezések elsajátítására. A tananyaggal dolgozva szem előtt kell tartani, hogy az elemzéshez pontos nyelvtani ismeretek, a terminus technicusok pontos alkalmazása szükséges. Az alapiskola 4. osztályában a hangsúlyt a mondat fő részeinek: az alanynak, az igei — illetve a névszói (főnévi, melléknévi) — állítmánynak a felismerésére majd megnevezésére kell helyezni. A bővítmények közül a tárgy felismerése és megnevezése tantervi követelmény, legtöbbet tehát a tárgy- gyal foglalkozunk. A tanulóknak tisztában kell lenniük a tárgy ragjának helyesírásával. A tárgy egy t-je leghatékonyabban úgy tanítható meg, ha a mondatokon belül a múlt idejű igék helyesírásával konfrontáljuk. A határozók az igei állítmány bővítményei. A tankönyv a hely- és időhatározóval foglalkozik. Az állítmány bővítményeivel is foglalkozunk, mondatelemzéskor a tanulók felismerik a határozókat, jelölik is, a definíciókat elolvassák, de nem kell megtanulniuk, hiszen ezek az ismeretek gyakorlás révén rögződnek. A feladatok lehetővé teszik a differenciált foglalkozást. Feltehetőleg lesznek tanulók, akik képesek az új fogalmak elsajátítására a rá- ismerés, esetleg a megnevezés vagy az operatív alkalmazás szintjén. A mondattani rész zárófejezete az egyszerű és összetett mondatot mutatja be, szemlélteti a kötőszó és a veszsző használatát az összetett mondat tagmondatainak határán. Az összetett mondat nem tantervi követelmény, a felismerés szintjén gyakoroltatjuk. A szó a szókincs, a szótár Ezt a fejezetet szintén a koncentrikusan — spirálisan bővülő tananyagelrendezési koncepció szellemében dolgozták fel a szerzők. A tanulók alig találkoznak ismeretlen fogalommal. A szótan anyagát a 2. és 3. osztályban már lényegében elsajátították. Az ösz- szetett szavak helyesírásával a negyedik osztályban foglalkoznak részletesebben. A tankönyv feladatai különböző nehézségi csoportokba sorolhatók. A szótani ismeretekkel kapcsolatos tantervi követelményekkel terjedelmi okok miatt nem foglalkozhatunk, az 1984-es tantervben a 73—75. oldalon részletesen megtalálhatók. Ezeket a követelményeket — a félreértések elkerülendő — a szülőkkel is célszerű ismertetni még az iskolaév elején. Az igékről kb. 20 órán át tanulnak a tanulók. Ebben az anyagrészben a van. volt, lesz létige és változatai képezik az új fogalmakat. Ezt az anyagrészt azért kellett a tananyagba beiktatni hogy a létigéket már az alsó tagozatos tanulók is be tudják sorolni a szófajok közé. A tankönyvben nincs rá utalás, hogy a van szót a birtoklás jelölésére is felhasználjuk (Neki van testvére Nekem van időm. stb.]. Ha egy-egy ügyesebb tanuló rákérdez, magyarázzuk el, hogy a létigék birtoklást is kifejezhetnek. A munka lényege az igékről tanultak összegezése, rendszerezése, rögzítése. Tudatosítjuk a múlt idejű igék kétféle jelölési módját, hogy a tanulók az operatív alkalmazás szintjén dolgozhassanak a múlt idejű igékkel. A névszókkal kapcsolatos ismeretanyag feldolgozására kb. 20 óra áll rendelkezésünkre. A főnév feldolgozásában nincs változás. A melléknevek feldolgozása során az új tankönyvből ki7
