Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-12-01 / 4. szám - Szeberényiné Z. Judit: Korszerűsítés a tanítási órán / Figyelő

Utolsó perceit azzal töltötte, hogy búcsúlevelet írt egy nagyszerű asszonynak, aki meg merte szegni haldokló férje végakaratát hazája érdekében. Emlékül elküldte neki azt a bundát, aminek a belsejében egy fekete folt volt, a híres parapléját és annak a libának féltve őrzött tollát, amely nem kelt el a döbrögi vásárban.

Tanár néni kérem, a könyv nagyon- nagyon tetszett nekem, János vitézt igen megszerettem. Csak az a baj, hogy a címét és az író nevét elfelejtettem. Ha tetszik tudni, a válaszlevélben tessék szíves lenni megírni. Mikor meggyógyulok, amit a Tanár néninek is kívánok, szeretném ajánlani a többieknek is.

Szeretettel üdvözli: S. Marika

A szöveg hatása leírhatatlan volt. A szöveg azonban nem önmagáért, nem is csupán a hangulat kedvéért készült, hanem csoportmunkában az alábbi feladatokat kellett vele kapcsolatban megoldani:

1. Jó vagy rossz tanuló írta a levelet? Bizonyítsátok állításotokat! Segítségül használjátok fel Honffy—Szabolcs „Levelezési tanácsadóját!”

2. Mi a véleményetek a tartalom és a forma egységéről? Melyik ellen vétett Marika? Mi itt a humor forrása? A humor fogalmát határozzátok meg saját, majd a lexikon szavaival!

3. Adjátok meg a lehetséges választ vagy válaszokat! Keressetek a Marika által alkotott hősökre jellemző közmondásokat!

Alig telt el az óra negyede, a tanulók máris nyakig benne voltak a munkában, mégsem érezték tehernek. Az órán a továbbiakban volt beszámoló az író életéről és munkásságáról, csoport- munka, az óra felénél tartottak, amikor váltogató újraolvasással elkezdték a kiválasztott novella elemzését. Két fiú közös feladatot kapott: fóliára kellett rajzolniuk a történet szerkezetét az expozíciótól a megoldásig, azt is érzékeltetniük kellett, hogy a mű egésze kört ír le a fekete folt nyitó és záró motívumával. Ehhez a feladatlapon, írásban tanári segédletet is kaptak.

A szerző szerint az ilyen típusú óra a gyengébb képességű osztályokat is jól motiválja. A tudatosan meghatározott oktatási, képzési és nevelési céllal számoló tanári szabadság nagyon sok kötelezettséget ró a tanárra, mint vállalkozás és vállalás.

(Lerchné Egri Zs.: Irodalomóra a 7. osztályban a hatékonyság és tanári szabadság jegyében. 1988, 1. szám,

39—42. o.)

Ugyanebben a számban található Dános Kornélné Egy anyanyelvi beszéd- művelő óra című írása. Az anyanyelvi kultúra fejlesztése a közoktatás tartalmi korszerűsítéséhez tartozik. A szociológusok szerint az iskolai anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata az, hogy a gyerekeket felkészítse a társadalomban rájuk váró szerepek konfliktusmentes megoldására. Az alacsony színvonalú anyanyelvi tudás gátolja az emberi kapcsolatokat, ezáltal pedig a viszonyulás fejlődését. Ugyanakkor a fejletlen viszonyulás nehezíti a kapcsolatteremtést, a kommunikációt.

Formai vonatkozásban a beszédművelés foglalkozik azzal, hogy helyesen és tisztán megy-e végbe a hangképzés és hangoztatás, megfelelő-e a hangerő, érvényesül-e a magyar nyelvnek megfelelő hangsúly, hanglejtés, a rövid és hosszú szünettartás igazodik-e a beszéd tartalmához, mentes-e a beszédhibáktól.

A 2. számban Intenzív-variációs eljárás a biológia oktatásában címmel Ungvári Jánosné számol be tapasztalatairól. Az intenzív tanítási-tanulási eljárásban az órák három fő részre tagolhatok. Az első részben a hagyományos egyéni feleltetés helyett az egész osztályt foglalkoztatják. A tanulók 4—7 bemelegítő kérdést kapnak, ezzel több célt is elérünk:

125