Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Milada Harineková: Sürgető feladat
Sürgető feladat (AMIT A TANULÓK DOHÁNYZÁSÁRÓL, ALKOHOLIZMUSÁRÓL, KÁBÍTÓSZER.ÉLVEZÉSRŐL TUDNUNK KELL) A tanulók és az ifjúság életre és munkára való felkészítésének tartalma a személyiség társadalmilag kívánatos nevelési hatásainak erősítésére irányul, a helyes értékorientációt, erkölcsi normákat, társadalmi kapcsolatokat, aspirációs szintet hozza előtérbe. A társadalmi környezet, a család és az iskola szempontjából nagyon igényes feladatról van szó, teljesítése gyakran ütközik gondokba, nem mindig eredményes, meg egyszerre több tényező is befolyásolja. Gondolunk itt mindenekelőtt a gyermek biológiai adottságaira, életfeltételeire, fizikai, pszichikai és szociális fejlődésére. Habár egyetlen fejlődési szakasz sem zökkenőmentes, a felnőtté válás időszaka különös figyelmet érdemel. Dinamikus és bonyolult életszakasz ez, melynek a személyiség szempontjából különleges jelentősége van. Ekkor kezd a fiatal önmagára találni, keresi helyét a társadalomban, példaképet választ, mely- lyel azonosulni kíván. Felnőtt akar lenni, a gyermekszereptől szabadulni kíván. Az új élethelyzetben a fiatalban felmerül a vágy, hogy felnőttnek tekintsék, megillessék a felnőttek privilégiumai, mindenekelőtt azok, amelyekkel külsőleg tudja bemutatni felnőttségét. Sokuk kezd ebben a korban dohányozni, megkóstolja a szeszes italokat, durva szavakat használ, feltűnően viselkedik. Ezekben az esetekben a szociális beilleszkedés zavarairól van szó, egyeseknél a tünetek beteges jelleget is ölthetnek. Napjainkban szembeötlővé válnak a serdülők és fiatalkorúak toxikomániá- jával kapcsolatos gondok, mivel ez a hajlam gyakran áll különböző bűncselekmények elkövetésének hátterében. Olyan növényi eredetű vagy művi úton előállított vegyi anyagok növekvő arányú meggondolatlan élvezése, amelyek az ember pszichikumát befolyásolják, nemcsak az egészségügyi szakembereket nyugtalanítja, hanem a pedagógusokat is. A jelenlegi helyzet felrázó jeladás, s egyúttal a fiatalokkal kezdeményezett, jobb minőségű nevelőmunkára való felhívás is. Arról van szó, hogy épp a serdülőkornak kapják meg az egészségük védelméhez szükséges tudnivalókat, s egyúttal kialakuljon a problémához való értelmes hozzáállásuk. Az egyes serkentő vagy mámort keltő anysgok élvezetével való visszaélés rendszerint a dohányzással, szeszes italok és szemes kávé élvezetével kezdődik. Innen már csak néhány lépés a különböző speciális gyógyszerekkel való visszaélés. Az egészség kockáztatásával jár azoknak a vegyi anyagoknak az alkalmazása is, melyeket egyes külföldi diákok körében terjesztettek, s amelyekhez receptek meghamisításával, gyógyszertárakba való betöréssel, vagy saját boszorkánykonyhájukban jutottak. A dohányzás manapság az emberiség körében a leginkább elterjedt rossz szokás. Komoly szociális, nevelési, de elsősorban egészségügyi gondokat jelent. Szlovákiában és Csehországban is több felmérést végeztek ezzel kapcsolatban (Novák 1980, Vodrážka 1981, Ondruš 1983), ezekből kiderült, hogy egyes gyerekek már az óvodás korban tapasztalatokat szereznek a dohányzással kapcsolatban, a dohányosok száma a 9. életévtől a 13.-ig folyamatosan emelkedik. A 10—11. életév a legkritikusabb. A növekvő életkorral az osztályokban csökken azok száma, akik még nem próbálták ki a cigaretta ízét. A 119
