Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Milada Harineková: Sürgető feladat
negyedik osztályban 61 százalék nem próbálta a cigaretta ízét, a hatodik osztályban 49 százalék, a nyolcadikban csak 23 százalék. A lányok körülbelül két évvel később szereznek tapasztalatokat a dohányzás terén, mint a fiúk. Sajnos, a tizenötödik életév körül eltűnnek a különbségek. Vodrážka 1981- es felmérésében egyértelműen párhuzamot von a dohányzás és az előmenetel közt: minél jobb az előmenetel, annál magasabb a nemdohányzók száma. Az átlagos előmenetelnél 1,5 átlagig 54 százalék a nem dohányzók száma. 2,5-ös átlagig 41 százalék, de 2,6-on túl már csak 34 százalék. Statisztikai adatokról van szó, természetesen akadhatnak kivételek is. Bizonyára vannak kitűnő előmeneteli! dohányzó tanulók, s gyengébb előmenetelő nem dohányosok. Az azonban bizonyos, hogy a cigaretta nem növeli az iskolai teljesítményt. A fiatalok dohányzással kapcsolatos motivációját két csoportba oszthatjuk: a] a feínőtek és a barátok utánzása a szocializáció és a felnőtté válás időszakában b) a serdülőkor és a felnőtté válás időszakára jellemző bizonytalanság és egyéb pszichológiai kísérőjelenségek kompenzálása. Ebből a szemszögből ítélhetjük meg a dohányzás és az iskolai előmenetel közti kölcsönösséget is. Az előmenetel nemcsak az intelligenciára épül, hanem az iskolai siker egész készségkomplexumát is magába foglalja. Ide tartozik a tudás érvényesítése a szabályostól eltérő helyzetekben való helytállás, vagyis a pszichoszociális összetevők. A dohányzás tehát vagy a sikertelenségekre való reakció, az azok ki- egyenlítésére való törekvés, vagy a kevésbé értékes érdekszférák, a kevésbé kulturált életforma iránti hajlam megnyilvánulása. (Novák 1980]. Turček 1982-es tanulmányában azt a nézetet vallja, hogy a gyermekkori és serdülőkori alkoholizmust, a szeszes italok iránti vonzódást a gyerekek esetében egyértelműen meghatározza az a környezet, amelyben élnek. Ott, ahol a szeszes italok fogyasztása napirenden van, a gyerekek gyakran látják, hogy a felnőttek isznak. Maguk is kihörpintik a pohár aljáról a maradékot, rászoknak a kóstolgatásra. Az életkor előrehaladásával aztán nő ez az alkoholmennyiség. Az első részegségre leggyakrabban még iskoláskorban kerül sor különféle ünnepségek alkalmával. Mindebben döntő szerepet játszik a fiatalkorúak környezete. A magányosan, társak nélkül való alkoholfogyasztás kivételes, mintegy 5 százalék, barátokkal kb. 15 százalék iszik, s csaknem 80 százalék iszik ivócimboráival olyan asztaltársaságban, ahol a szeszfogyasztást különböző férfias ceremóniákkal kapcsolják össze. Ezek a csoportok — el akarván kerülni az ellenőrzést — olykor a természetbe vonulnak ki turizmus álcája alatt. Ügy véljük, a fiatalkorúak egyszeri részegségének is fel kell keltenie a nevelők figyelmét. Nem szabad magyarázni vagy bagatellizálni. A fiatalkorúak több mint 90 százaléka alkohol hatására megbotránkozást kelt, rendbontást okoz, verekszik, lop, italosán járművet vezet, vagy öngyilkosságot kísérel meg. Ez az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt veszélyes. A prágai speciális alkoholelvonó tanácsadóban nyilvántartott fiatalkorúak személyiségvizsgálata azt mutatta ki, hogy mintegy 44 százalékuknál súlyos zavarok fordulnak elő. Mindenekelőtt mértéktelen pszichopátiáról és kiegyensúlyozatlan személyiségfejlődésről van szó (29 százalék], átlagon aluli értelmi szintről, neurózisról. A fiatalkorúak egy csoportjának viselkedésében különben is szembetűnő a féktelenség, indulatosság. Ebből alakulnak ki különböző negatív viselkedés- formák, ezek felelőtlen alkoholfogyasztásra serkentenek, s ezzel még fokozódik a negatív hatás. Kétségtelenül ugyancsak erős az egoista irányultság. Ezeknek a fiatalkorúaknak csupán 20 százaléka képes kívánságait az egész társadalom haszna szempontjából megfogalmazni, s csupán öt százalékuk úgy, hogy ez megfeleljen saját családjuknak is. A féktelenség az alapiskola munkájával szembeni érdektelenségben, a szaktanintézetekből való sorozatos hiányzásban vagy a tanulóviszony megszakításában, a legegyszerűbb pályák 120
