Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Török Matild: A motiváció szerepe a szlovák nyelvoktatásban
válni és a nyelvtanításban az elsődleges — perspektivikus motivációkat előtérbe helyezni, könnyebben sikerül majd érdeklődésüket felkelteni az órán végzett apró, közvetlen munka iránt is. A szlovák nyelvi beszédkészség szempontjából igen lényeges, hogy a nyelvoktatásban a beszéd tanítását megfelelő szinten motiváljuk. A beszélgetési órák nagyszerű alkalmat nyújtanak a tanulók érdeklődésének felkeltésére és megtartására, de csak abban az esetben, ha a pedagógus megfelelő légkört tud az órán kialakítani, a tananyagot aktualizáló kérdésekkel, életszerű dialógusokkal vonzóvá teszi. A beszédhelyzetek kialakításához legtöbbször a tankönyv kiinduló szövege nyújt segítséget. A szövegfeldolgozó kérdések, a tartalomelmondás után a szövegmunka igen lényeges része, amikor a tanulók valóban csak kiindulópontoknak tekintik a szöveget, elszakadnak tőle, és más tantárgyakban szerzett ismereteik felhasználásával érdekes, életszerű helyzetekben mozognak, a témakört konkretizálják, eseményhez, személyhez kötik, a szöveget variálják, s ezáltal gyakorolják a lexikai és nyelvtani ismereteiket automatizálják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a beszédtanítás, a szabad beszélgetések irányítása a pedagógustól komoly, megfontolt munkát követel. A beszédgyakorlatokat céltudatosan kell irányítanunk, a tanulók reakcióit megfelelő módon kiaknáznunk, a beszélgetés fonalát irányítani, továbbszőni, kérdezni, válaszolni, kiegészíteni, pontosítani stb. fontos feladatunk. A beszédtanításban fontos szerepet kap a dialógus. (A dialogikus beszédben nemcsak a kérdésfelelet jut kifejezésre, de sok egyéb kritikus beszédstruktúrát, kifejezést kell a tanulóknak elsajátítaniuk.) A beszéd- készség fejlesztése nemcsak nyelvtudást, hanem pszichikai követelményeket is igényel, s mindez csak akkor vezet eredményre, ha a beszédtéma érdekes, reális, a tanuló figyelmét leköti, és valami újat jelent számára, vagyis a motiváció a sikeres munka erős ösztönzője. A szabad beszélgetéseket különbözőképpen motiválhatjuk: a szöveg dramatizálásával, önálló jelenetekkel, dalokkal, játékokkal, találós kérdésekkel, szemléltetőeszközökkel. A nyelvtan elsajátítását is úgy motiváljuk a leghatásosabban, ha annak gyakorlati alkalmazását tartjuk szem előtt. Csak a megfelelő számú ismétlés és a céltudatos gyakorlás biztosíthatja a grammatikai eszközök aktív ismeretét. A legfontosabb nyelvtani jelenségeket tanulóink az automatizált készség fokán sajátítják el, s ezek így a beszéd kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A nyelvtanulás célja érdekében a nyelv egyes részterületeinek komplex elsajátítását és begyakorlását hangsúlyozzuk. A tanulók érdeklődését és aktivitását a problémafelvető oktatás mellett pozitívan befolyásolja a tankönyvekkel és más segédanyaggal való önálló munka, a szemléltetés, a heurisztikus beszélgetések, amelyek változatosságot biztosítanak, a tanulót gondol- koztatják, fejlesztik szóbeli kifejező- készségét, aktivitását és érdeklődését. Irodalom: Barkóczy, I.—Putnoky, J.: A tanulás és motiváció. Budapest, Tankönyvkiadó, 1967. Kozéki, B.: Az iskolai tanulás motivációjának vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 33. évf. 4. sz. Skalková, J.: Od teórie k praxi vyučo- vání. Praha, SPN, 1978. Hvozdík, J.—Zelina, H.: Poznávacie procesy, motivácie a tvorivé úlohy vo vyucování. Socialistická škola, 1981 —82, 2. sz. Hrabal, V. ml.: Zborník psychológie školní úspešnosti žáku. Praha, ’SPN, 1979. Repka, R.: Motivácia ako významný jaktor zefektívnenia cudzích jazykov. Cizí jazyky ve škole, 30—1968—1987, 433. o. dr. TÖRÖK MATILD 118
