Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Ének-zene az óvodában / Óvodai nevelés
Ének —zene az óvodában 1.1. Ünnepel az iskoláskor előtti pedagógia. 160 évvel ezelőtt nyílt meg Brunszvik Teréz saját költségén, a budai Mikó utcai Brunszvik-házban 1828. június elsején az első óvoda, ahogy annak idején nevezték, az „Angyalkert”. A pedagógusban önkéntelenül is felmerül a kérdés: milyen volt ez az angyalkert, milyenek voltak a foglalkozások? Az óvodák alapítójának, Bruszvik Teréznek hagyatékában megmaradt egy időbeosztás, mely hétfőtől szombatig, reggel nyolctól este hétig órákra bontva közli a gyermekek időbeosztását. Van itt (a kor szokásaihoz mérten feltűnően kevés!) ima, evés, játék és sok dalolás, de a betűk megismerése, azaz olvasás, fogalmak megismerése, számolás számolókeretekkel, mérték-, pénz- és sűlyismeret, természetismeret, közmondásokkal való ismerkedés és egy érdekes „beszélgetés” szókihagyásokkal és ellentétekkel”, azaz a gyermekek logikus gondolkodásra, figyelemre való nevelése és ismét játék és dalolás ... 1.2. Persze, ez az időbeosztás nem ad képet a 160 évvel ezelőtti óvoda belső tartalmáról, annak légköréről, — ugyanúgy, mint ahogyan egy mai alapiskolai órarend sem nyújt elmélyültebb betekintést egy iskola életébe. Ha azonban belelapozunk Brunszvik Teréz naplójába, akkor megállapíthatjuk: ez az európai műveltségű nő az óvodák alapításában nem az akkori Habsburg- birodalom provinciális elképzeléseit, hanem a kor leghaladóbb pedagógusainak a munkáit használta fel. Pestalozzi elvei mellett az óvodai nevelésnek kora legjelentősebb teoretikusa, az angol Samuel Wilderspin [1792—1866), valamint ennek bécsi követője, Josef Wertheimer iskoláskor előtti nevelési koncepcióját módosította saját elképzelései szerint. 1.3. Az ének-zene foglalkozások az óvodák életében mindig is, tehát — mint azt már említettük — a kezdet kezdetén is igen jelentős helyet foglaltak el. Ezért próbáljuk meg vázlatosan áttekinteni: az elmúlt 160 év alatt milyen fejlődést élt meg az óvodai foglalkozás, illetve milyen is a fejlődés iránya, és ebből adódóan hol jelentkeznek ma a feszültségek? Mindezt pedig tesszük elsősorban is gondolat- ébresztés céljával, azaz a teljesség és a kizárólagosságra törekvés minden igénye nélkül... 2.1. Az első hazai óvodákban, tehát nemcsak a budai, de a többi óvodában is, német dalokat énekeltek a gyerekek. Ezek fordítgatása jelentette a kezdetet. 1836-ban azonban már megjelent az első magyar nyelvű vers- és énekgyűjtemény [Bezerédi Amália: Flóri könyve). 1844-től fél évszázadon át az óvónőképző intézet tanára, Kohányi Sámuel volt e fontos pedagógiai terület irányítója. Az ő zenei ízlése, azaz az akkor dívó magyaros műdalok és a frőbeli (F. W. A. Frőbel) hatást tükröző „tandalok” töltötték ki az óvodai ének-zene foglalkozásokat. 1891-ben ugyan megjelent Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjtemény c. munkája, de ez tulajdonképpen eredeti formájá9
