Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Tömörkény István: A csempész (6. osztály) - Lendvay Tibor / Így tanítom
problémafelvető gondolatokkal végezzük: Miért lehet meglenni pénz nélkül a tanyán? Miért kell mégis a városba mennie Jegenye Jánosnak? Jegenye János a városba megy, mert ha szegény is, a húsvét húsvét, s a szegény ember életében a húsvét és a karácsony voltak a legfontosabb események, melyeknek a rangját mindig tisztelte. További fontos érv: kifogyott a masina (gyufa] a házból. (Talán ez volt a legfontosabb érv.] Majd áttértünk a következő részfeladat megoldására. Most a tanyasi embernek a legközvetlenebb társaihoz, az állatokhoz való viszonyát vizsgáljuk. Minden ember értékének bizonyos szempontból fokmérője a környezetéhez, használati tárgyaihoz fűződő viszonya. Jegenye János személyét jól jellemzi a háziállatokhoz fűződő kapcsolata. Kérdések segítségével bontsuk ki Jegenye értékrendjét, viszonyát a háziállatokhoz. Megint induljunk ki egy adott idézetből: A bárány — „bárány van már, elég szép, elég rendes“ „Most zsákkal a juhok közé vonul, s a leghitványabbat ki is választja azok közül ..„Egyik válláról a másikra teszi a zsákot. A bárány ilyenkor azt mondja: — Bé ,.. — Ne bégess szamár — mondja neki nyugodtan János, hiszen a gazdád visz.“ Miért haszonállat a bárány? Fejtsétek ki a haszonállat fogalmát! Milyen sajátos gondolkodásmódja van Jegenye Jánosnak? Az idézetből állapítsátok meg, mennyire bensőséges Jegenye viszonya a bárányhoz stb. A ló — „Nem lakik a várostól messze, másfél óra alatt odaér, s ekkora útért nem érdemes a lovakat befogni.“ Mennyire függ a parasztember élete a lovaktól? Mire használja a paraszt- ember a lovakat? Miért óvja, kíméli a lovat? Melyik rész utal erre? A kutya — „Mondja is János a kuvasznak: — Gyere, no, Pulii Ez annak fölöttébb hízelgett. Ugrik azonnal, s megy vidáman előre az úton ...“ — Puli, ne — szól neki. Puli nincs ilyen szíves híváshoz szokva, s szerfölött meglepődik a hangon. Csak sunyi módon oldalog előre- hátra. Mindenféleképpen azt igyekszik mutatni, hogy közeleg gazdájához, pedig voltaképpen egy csepp kedve sincs hozzá. Elég egy tanyai kutya bizalmával kétszer-háromszor visszaélni olyfor- mán, hogy hívó szóval magához csalja az ember, s azután elrúgja: akkor ilyen lesz — elvesz a hite a gazdában ...“ „János elkapja a fülét. — Au — mondja a Puli. — Ne voníts, majom — felel neki János, hiszen semmi bajod sem lösz.“ „A zsákot kibontja s „lent rúg egyet titokban az ebhez.“ Az vonítva elugrik . .. „Szögény — mondja — de mög van ijedve.“ Hasonlítsuk össze, mennyire más a viszonya Jegenye Jánosnak a kutyához? Mire utal a kutya viselkedése? Hogyan szólítja a kutyát? Milyen funkciója van a megszólításoknak? Szüksége van a parasztembernek a házőrzőre? Miért nem becsüli kellőképpen? Vizsgáljuk meg a kutya nevét, jegenye csupán Pulinak szólította (Puli: kis termetű, rendszerint fekete, hosszú gubancos szőrű pásztorkutya). Szerintetek pótolható a kutya Jegenye számára, ha igen, akkor miért? IV. A tanyasi ember életismerete, bölcsessége, ravaszsága Ebben a fejezetben a bárány becsempészésének körülményeit vizsgálva vonhatunk le néhány következtetést. Először tisztázzuk a csempészés fogalmát. Használjuk az értelmező szótárt. Először azt vizsgáljuk, mi menti Jegenye Jánost törvényszegéséért? (Legfőképpen a fennálló társadalmi rend, mely törvényesíti a szegények kizsákmányolását. Ezért nyeri el a mi szimpátiánkat, s ezért áll az író is Jegenye pártjára.) Beszéljük meg a tanulókkal, hogyan hajtja végre tettét Jegenye János? Miért hívja az aktushoz a kutyát? Mi utal a tanyasi ember életismeretére, bölcsességére, sőt ravaszságára? Miért huzakodik, erőlködik, hogy vizsgálja meg a vámos a zsákot? Az elbeszélés végén a tanulságot is megfogalmazza, tömören, egy elvont 55
