Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: Gondolatok a világnézetre nevelésről
nek stb. felmérése és elemzése. Jelentőségét tekintve e feladat legalább olyan fontos, mint a műveltségi tartalom világnézetet formáló, alakító elemeinek számbavétele és megfelelő gyakorlati kihasználása. A jól átgondolt, eredményes világnézeti nevelés feltétele annak tudatosítása is, hogy a világnézet szorosan kapcsolódik az egyén érdekeihez és szükségleteihez. Ennek tudható be, hogy az egyén világnézete erős és tartós érzelmekkel átszőtt rendszer. Megváltoztatása, illetve megalapozása érzelmekkel telített ráhatást igényel. Bizonyos megszorítással azt is mondhatnánk, hogy a világnézet formálásának hatékonysága egyenes arányban van a tudat és az érzelmek együttes formálásával, illetve az egyén érdekeinek és szükségleteinek optimális, társadalmi szempontból is helyeselt kielégítésével. Közben azonban mindig számolni kell a világnézetet alkotó igaz és hamis nézetek, ismeretek, meggyőződések belső ellentmondásosságával is. E formáló-alakító hatások lehetősége — egyebek között — éppen ezeknek az ellentmondásoknak a meglétében rejlik. A világnézet tükröződik az egyén személyes állásfoglalásaiban, értékeléseiben, célkitűzéseiben, egyéni törekvéseiben, eszmékhez, embertársakhoz és általában a környezethez fűződő viszonyulásában. E jelenség magyarázata abban van, hogy a világnézet sajátos, viszonylag tartós motivációs rendszerként irányítja az egyén magatartását, bár gyakran előfordul, hogy e motívumrendszer nem minden eleme tudatosul az emberben. A motívumok rendszerint az egyén szükségleteivel, érdekeivel vannak kapcsolatban, s bizonyítják a tevékenységhez szükséges energián kívül az érzelmi hátteret is, illetve újabb érzelmeket válthatnak ki. A világnézet motivációs rendszerként való felfogásából következik, hogy annak minősége, jellege, irányultsága meghatározza az egyén személyiségének alakulását és természetesen minden személyes állásfoglalását is. Ebből az általánosított felismerésből a gyakorlat számára az a tanulság vonható le, hogy a gyermekek motívumrendszerének milyenségéből a nevelő következtetéseket tud tenni világnézetük fejlettségére és személyiségük alakulásának, fejlődésének irányára vonatkozóan is. A motívumrendszerrel kapcsolatos ismeretek segítenek a megfelelő ráhatások és a továbbfejlődést előmozdító tanulói tevékenységek megtervezésében és irányított lebonyolításában. Az elmondottakból következik, hogy a világnézetet folyamatos, változásban levő jelenségnek kell felfogni. A dinamikus jelleg tudatosítása különösen fontos a mindennapi nevelőmunkában. A pedagógus törekvése, célját tekintve, éppen a folyamatos tökéletesítés, jobbítás, azaz a tanuló személyiségének állandó formálása, fejlesztése. Ezzel kapcsolatban azonban számolni kell azzal is, hogy a világnézet teljesebbé tétele, új elemekkel való gazdagítása, illetve a túlhaladott, netán negatívan ható elemek kihullása nem automatikusan megy végbe, hanem a tudat tartalmának aktivizálódása révén. Ezek a tudattartalommá váló világnézeti elemek értékelő-szűrő szerepet töltenek be az új elemek, normák beépülése során. Ezért a világnézet tartós elemeinek kialakítására — a megalapozásra — rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az iskolai oktató-nevelő munkában. Ellenkező esetben ugyanis a tudattartalmak értékelő- szűrő szerepe kérdésessé válik. A világnézet kialakulása szakaszokban történik. Az egyes szakaszok minőségi és tartalmi jegyek tekintetében térnek el egymástól. A szakirodalomban a személyiség kezdeti szakaszaiban világképről beszélnek a szerzők, amelyet a közvetlen környezetből (család, óvoda, iskola) szerzett ismeretek, tapasztalatok formálnak többé-kevés- bé egységes rendszerré. A világképre jellemző, hogy benne a személyes viszonyok csak közvetetten jelennek meg. Jelentősége abban van, hogy elemi szinten bár, de tartalmazza azokat a nézeteket és normaelemeket, amelyek az emberi együttélés szabályait, az ezekkel kapcsolatos szokásokat alapozzák meg, továbbá, hogy alapjává válhat a fejlődés során később kialakuló köznapi tudatnak. 38
