Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1988-02-01 / 6. szám - Szeberényiné Z. Judit: A munkára nevelés / Figyelő

1. a természettudományi ciklus tantárgyaiban ki kell aknázni a termelési környezet ismeretanyagát, a tanulók személyes, gyakorlati tapasztalatait a tudományos törvényszerűségek megértésére, a feladatok megoldására, ki kell használni az ipari és a mezőgazdasági termelésből adódó példákat, a számítástechnikát, a laboratóriumi munkákat, az üzemlátogatásokat, azt, hogy a munkáról a valóságnak megfelelő képet alkothassanak, és kialakuljanak a választott munkához szükséges készségek és jártasságok;

2. humán és . nyelvi tantárgyakban dolgozzanak ki munkaleírást tartalmazó írásbeli feladatokat, vázolják a munka jelentőségét a társadalom életében, az emberiség történelmében, vitázzanak a munka és a tudomány, illetve a technika kapcsolatáról, a munka helyéről az ember értékrendszerében.

Atutov akadémikus hangsúlyozta, hogy a politechnikai képzés az alapja a tanulók szakképzettségének. Az egyes országok saját tradícióiknak megfelelően közelítik meg és oldják meg oly módon, hogy biztosítják az ország műszaki fejlettségének a megismerését, a technika vívmányainak és az egyes munkaágazatok alapismereteinek az elsajátítását. Az NDK-ban a bevezetés a szocialista technikába, a Szovjetunióban a termelés alapjai, Lengyelországban a munka-technika, Magyarországon a technika, Bulgáriában a technológia alapjai tantárgyak szolgálják a politechnikai képzés eredményességét.

(Danek J.: Záleží na každom jednotlivcovi. Pracovná výchova a polytechnické vzdelávanie v procese stratégie urýchlenia sociálneho a ekonomického rozvoja socialistických krajín, 1987, 42. szám)

A munkára nevelés folyamatában az alkotókészség fejlesztése döntő mozzanat. Ennek legfontosabb kiindulópontjai:

1. Minden tanuló (tanító) a saját színvonalának megfelelő alkotókészséggel rendelkezik. Fejleszthető még a kisegítő iskolák tanulóinak az alkotókészsége is.

2. Az alkotókészség tökéletesíthető* gyakorlással, tréninggel. Ez történhet ösztönösen (ez a leggyakoribb), önneveléssel (ez a művészekre, tudósokra, feltalálókra jellemző), illetve a tanítók, edzők rendszeres irányításával (ez ma még, sajnos, elég ritka nálunk).

3. Az alkotókészség bármilyen emberi tevékenységben megnyilvánulhat, tehát gyakorolható, fejleszthető minden tantárgyban, az igazgató, a tanító, a nevelő minden tevékenységében, kifejezésre juthat az emberek közti viszonyban, a sportban, a pihenés stb. folyamán.

4. Az alkotókészség alapja a kemény, erőfeszítést igénylő munka, sok ismeret, tanulás, az információk és a metodológia elsajátítása. (M. Zelina: Tvorivosť vo výchovno-vzdelávacom procese, 1987, 42. szám, 9. o.)

PEDAGOGIKA

A munkára nevelés mindenekelőtt munka által történő tevékenység. A munka egyik fontos jellemzője az önállóság. A pedagógiai szakirodalom, a párt -és a kormányhatározatok egyre gyakrabban mutatnak rá a tanulói önállóság fejlesztésének a fontosságára, ez szorosan összefügg a szocialista nevelés célkitűzéseivel.

A tanulók önálló munkája értelmezésében gyakran csupán a tanuló egyéni, egyedül végzett munkája került a középpontba. A szerző számos meghatározást mutat be és értékel. A tanulók önálló munkáját ő maga olyan tevékenységként értelmezi, amely relatíve független a tanító (vagy más felnőtt) vezetésétől, irányításától, melyben túlnyomórészt a belső tényezők (motiváció, akarat) jelentik az indítékot, határozzák meg a lefolyást, s amely — a tanuló törekvésének megfelelően — meghatározott célra irányul.

Ahhoz, hogy igazi önállóság nyilvánuljon meg, nélkülözhetetlen a konkrét helyzet,, a valós élet, melyben a tanuló helyesen tud tájékozódni, meg

18Э