Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1988-02-01 / 6. szám - Emlékek, melyek köteleznek - Molnár János
MOLNÁR JÁNOS H azánkban 1948 februárjában győzött a munkásosztály, és Csehszlovákia Kommunista Pártja lett az ország vezető ereje. Ez az év határkövet jelent Csehszlovákia nemzetiségei számára, így a dél-szlovákiai magyarság teljes állampolgári joggal felruházva kapcsolódhatott be az ország politikai és kulturális életébe. Ahhoz, hogy a jelenben adódó nehézségeket, problémákat ki lehessen küszöbölni, ismernünk kell a múltat, melynek feltárásával reálisabb képet kapunk jelenlegi helyzetünkről is. A proletár internacionalizmus helyes értelmezése a biztosíték arra, hogy hazánk dolgozói, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, képességeiknek megfelelően érvényesülhessenek az élet minden területén. Rögtön a felszabadulás után több helyen is engedélyt adtak a magyar tanítási nyelvű iskolák megnyitására. Ilyen dokumentum került birtokomba pl. arról, hogy még a Kassai Kormány- program kihirdetése előtt 1945. február 21-én a Szlovák Nemzeti Tanács Kassán (Košice] 37/1945 szám alatt engedélyezte, hogy Magyarbődön (Bi- dovcén] a magyar elemi népiskolában megkezdődjék a tanítás magyar nyelven. Komáromban (Komárno) id. Te- leky Miklós a Komárom megyei szovjet katonai parancsnokságtól és a város vezetőségétől iskolai felügyelői megbízatást kapott a komáromi és a kerületbe tartozó iskolákra 1945. április 2-án. Komáromban és környékén tehát működtek a magyar tanítási nyelvű iskolák 1945. április 2-ától. Pl. Komáromban két elemi népiskolában indult meg a tanítás magyar nyelven. A tanítóképző a volt menza épületében működött Nagy Sándor igazgató vezetésével. A gimnázium is megnyitotta kapuit a rendi székházban. A polgári iskola az eredeti épületében folytatta a magyar nemzetiségű tanulók oktatását-nevelését. A magyar tanítási nyelvű iskolák azonban fokozatosan megszűntek annak ellenére, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács Iskolaügyi és Kulturális Megbízotti Hivatala már 1945 decemberi munkaprogramjában számolt a magyar iskolák létesítésével. Csehszlovákia Kommunista Pártjának haladó erői azon fáradoztak, hogy összállami törvény biztosítsa az egységes iskola- rendszert. A javaslat el is készült, de megvalósítását a burzsoázia igyekezett elodázni. A törvény végrehajtására 1948-ig nem került sor. 1948 februárja határkövet jelent Csehszlovákia dolgozóinak életében. Ebben az időben Laco Novomeský volt az iskolaügyi és kulturális megbízott. Az 1945—48-as években a magyar iskolaköteles gyermekek zöme nem járt magyar iskolába. Én 1949. szeptember 1-től Komárom- füssre (Trávnik) kaptam kinevezést, ahol kéttanerős párhuzamos magyar osztályt nyitottak a szlovák iskola mellett. A tanítók számára szakmaipolitikai tanfolyamokat szerveztek. Ilyen volt Trenčianske Teplicén, amely 1949. október 19-én kezdődött. Lőrincz Gyula, a Csemadok országos elnöke ismertette a Magyar Bizottság tevékenységét. Október 22-én a tanfolyamon Laco Novomeský költő, oktatási megbízott látogatott meg bennünket. Magyar nyelven elmondott felejthetetlen, nagy elismerést kiváltó beszédéből in175