Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Tankó László: A középiskolák 4. osztályos irodalom és magyar nyelv tankönyveinek bemutatása - irodalom
világháborút követő időszakban a népi demokratikus és szocialista országok irodalmában milyen nagy fellendülés tapasztalható, s hogy ennek az irodalomnak a témája milyen jelentős mértékben fejezi ki a fasizmus elleni gyűlöletet és harcot, a háború gyötrelmeit, valamint a felszabadulás örömeit. Mindez méltó kifejezésre jut Anna Seghers, Tvardovszkij, Pervomajszkij és Solohov műveiben, amelyekből megfelelő szemelvényeket tartalmaz a kötet. Természetesen, a régi tankönyvvel szemben, bővült a tankönyvben a tőkés világ irodalmában jelentkező új irányzatok bemutatása is. Olyan jeles írók műveiből olvashatunk szemelvényeket, mint Alberto Moravia, Hemingway, Arthur Miller és Allen Ging- berg. E szemelvények jó! példázzák az irodalom sokszínűségét, és művészien mutatják be azt a tényt, hogy az egyes emberek erkölcsi és egyéb megoldhatatlan problémái a tőkés rendszer társadalmi körülményeiből erednek. A tankönyv a felszabadulás utáni magyar irodalmat — mint korábban — most is az egyes műnemek szerint tárgyalja: mindezt József Attila idevágó idézete vezeti be, mintegy jelezve a megváltozott társadalmi viszonyokat: „Papok, katonák, polgárok után / így lettünk végre mi hű / meghallói a törvénynek; / minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű.“ A tankönyv hangsúlyozza, hogy a megváltozott társadalmi körülmények kihatással voltak az irodalom és a társművészetek fejlődésére is. Vázolja az egész felszabadulás utáni korszak, alakulását, és olvasmányként nyújt áttekintést, nélkülözhetetlen eligazítást a továbbhaladáshoz. A műnemek szerinti áttekintések röviden vázolják a negyvenes, ötvenes évek magyar irodalmának helyzetét, irányzatait, törekvéseit és a korszak legjelentősebb irodalmi alkotásait; a prózairodalomból például Szabó Pál Isten malmai, Déry Tibor Felelet és Lengyel József Igéző című műveit. A negyedik osztályos tankönyv erénye, hogy a prózai szemelvények előtt mindig rövid ismertető található a mű cselekményéről, illetve azokról az eseményekről, amelyek a szemelvényt megelőzték, hogy a tanulók ezzel is segítséget kapjanak a jobb tájékozódáshoz. A felszabadulás utáni magyar költészet első, illetve második korszaka 1956-ig terjedt. A költészet a korszak hősies lendületét, majd egyre inkább csak a pátoszát tükrözte, ezért formáját, tartalmát tekintve sok esetben sematikussá vált. A tankönyv kötelező anyaga mindezt az idősebb korosztály műveivel szemlélteti (Kassák. Szabó Lőrinc, Aprily Lajos, Vas István, Pilinszky János), de nem kevésbé fontosak a kiegészítő fejezet szemelvényei is, ahol Illyés Gyula mellett már jelen van Nagy László, Juhász Ferenc és Simon István is. Viszonylag szerényebb képet nyújt a tankönyv a korszak drámairodalmáról, de a közölt áttekintés és a szemelvények (Gergely Sándor Vitézek és hősök, Karinthy Ferenc Ezer év] így is kellően felvillantják a kor kifejező jegyeit. Az első kötet egyetlen kismonográfiája Németh László életét és munkásságát tárgyalja. A tankönyv ez esetben külön fejezetet szentel az író regényeinek. drámáinak és tanulmányainak a bemutatásának, ezzel is jelezve Németh László jelentőségét, irodalmi munkásságának értékét. A rövid áttekintéseket szemelvények egészítik ki (Iszony, A két Bolyai). A 40-es és 50-es évek irodalmát a csehszlovákiai magyar irodalom ún. „másodvirágzása“ zárja, ahol Fábry Zoltán, Egri Viktor, Dénes György és Bábi Tibor műveiből találunk szemelvényeket. A második kötet korunk irodalmát és művészetét tárgyalja a hatvanas évektől napjainkig. A második kötet témakörei a szocialista országok irodalma, a tőkés világ irodalma, korunk 10