Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-09-01 / 1. szám - Silvia Majlingová: Járásunk eredményei és gondjai

tesen nem a formális és a jelszavakban bővelkedő módszerek és megállapítá­sok a leghatékonyabbak, hanem a kritikus szemlélet értékesítése a szülői ér­tekezletek és a családlátogatások eredményességének vizsgálatában, a szülők konkrét véleményeinek, javaslatainak elbírálásában. A helyzet pontos ismerete után kerülhet sor a jobbítást célzó határozatok megfogalmazására, a konkrét feladatok kijelölésére, fokozatos megvalósítására és teljesítésük következetes ellenőrzésére. Természetes, hogy ebben a fejtegetésben távolról sem merítettük ki maradék nélkül azokat a gondolatokat, amelyek a párt kongresszusán oktatásügyünk­kel kapcsolatban elhangzottak; ennek az írásnak nem is lehet ilyen célja, hi­szen a nemzetiségi iskolák sajátos feladataival lapunk még több írásban külön is foglalkozik az évfolyam egyes számaiban. Most mindössze azoknak a gon­dolatoknak a rövid kommentálására vállalkoztunk, amelyek az igényességgel, a felelősségvállalással, az eddigi munka kriiikus értékelésével kapcsolatosak, tehát amelyeknek meghatározóvá kell válniuk minden pedagógus tevékenysé­gében. Csak így válhat ugyanis valósággá a tettek forradalma, amint azt Miroslav Válók elvtárs, az SZSZK kulturális minisztere hangsúlyozta kong­resszusi felszólalásában. A kritikus és önkritikus szemlélet meghonosodása minden munkahelyen jelentős követelmény, ám a nemzetiségi iskolákban e kö­vetelmény külön hangsúlyt is kap, hiszen a sajátos feladatok megoldása ezen iskolák pedagógusait olyan feladatok elé állítja, amelyeket a szülők és a tár­sadalom igényeinek megfelelő szinten csak az önmaguk munkája iránti igé­nyesség tudatos fokozásával lehet eredményesen megoldani. Az ilyen hozzá­álláshoz kívánok a pedagógusoknak sok erőt, sok sikert az 1886/87-es tanév­ben. Dr. FÍBI SÁNDOR Járásunk eredményei és gondjai Elsősorban 1976 után vált egyre sürgetőbbé az oktatásügy és a szaká­gazatok együttműködése s az, hogy a szakágazatok érdekeltsége ebben az együttműködésben kézzelfogható le­gyen. A cél a szakmunkásképző inté­zetek anyagi-műszaki bázisának a fo­kozatos javítása volt, az, hogy az ok­tató-nevelő folyamat tartalma és esz­közei a gyakorlati képzést szolgálják, hogy felújítsuk az iskolán kívüli, el­sősorban a műszaki szakköri tevé­kenységet, végcélként pedig arra tö­rekedtünk, hogy a közép- vagy főis­kolát végzett szakembereink szakmai, politikai és erkölcsi profilja megfelel­jen a fejlett szocialista társadalom tá­masztotta egyre növekvő igényeknek. Az SZLKP az év márciusában Bratis- lavában megtartott kongresszusán az SZLKP KB beszámolójában Lenárt elv­társ is foglalkozott azzal, hogy telje­sítik a párt- és állami szerveknek az oktatásüggyel kapcsolatos határozata­it. Hangsúlyozta, milyen jelentősége van a műveltségnek és a műveltség ésszerű kamatoztatásának, amely nép­gazdaságunk hatékonyabbá tételének jelentős tényezője, valamint azt, mennyire szükséges az egész életen át tartó művelődés. Az elvhű nemzetiségi iskolapolitika által hatványozott feladatok felelős­ségteljes megvalósítása a Komáromi (Komárno) járás vezető dolgozóinak a vállára nehezedett. Első lépésként 4

Next

/
Thumbnails
Contents