Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-10-01 / 2. szám - Alabán Ferenc: Irodalmi szövegelemzés - élmény és megértés
séget kifejező stílusa van. (Ezeket az észrevételeket kikeresett példákkal kell illusztrálni a tanulók aktív bevonásával. A pedagógus egy-egy előre megjelölt részletre ráirányítja a figyelmet: pl. ahogy Kis János lakodalmi evését megfogalmazza Móricz. Jó, ha a tanulók maguk jönnek rá a jellemző vonásokra ...). A népi nyelv elemeinek megfigyelése. Jellemzője a paraszti élet és munka szóköréből vett példák. Népi alakú szavak: bornyú, nem hagyott-é, födi mogyoró, dógoz- tam, jánya, eccer, feltűnt vón rajta stb. Jellemzés — a főhős jellemzése. Kis Jánost az író szándékosan mint közepes, szürke, tucatnevű, egyszerű embert írja le, aki egy életen át napszá- moskodott és éhezett. Móricz így jellemez „ ... Észre sem vette senki... amolyan láthatatlan ember volt, akit senki sem lát meg. így élte le az e- gész életét, soha sem volt egy percig sem érdekes ember. Se nem erős, se nem gyenge, nem kicsi, nem nagy; nem sánta, nem becses; mi lett volna? ami feltűnt vón rajta. Olyan volt, mint egy ember; két szeme volt, meg egy orra. Bajusza is volt. És soha nem jutott eszébe semmi. Ha reggel volt, felkelt, este lefeküdt; mikor eljött az ideje, megházasodott. Akkor lakott utoljára jól, beteg is lett tűle...” (A tanulók keressék ki a Kis Jánost jellemző novellarészt!) Kis János lemondással tűri sorát, csak valami érdekli még: az evés. Néha ételekről álmodozik, és ilyenkor dühös lesz, tehetetlenség fogja el. Valósággal a bosszú élteti: egyszer jóllakik, és „kieszi a gazdát a vagyonából“. „Egy vadállat makacs dühével” teljesíti fogadalmát. Ez a rögeszme veszi el a józan eszét, s ez sodorja tragédiába is. A komikum és tragikum sajátos keveréke a novellában: komikus az, hogy egy napszámos úgy akar bosszút állni gazdáján, hogy „kieszi a vagyonából“, de a lehetetlen kísérleten túl van bizonyos komikum a főhős makacsságában és halálának körülményeiben is. _ Ugyanakkor megrázóan tragikus is Kis János nyomorúságos sorsa, az állandó éhezéstől a katasztrofális halálig. A tragikum és a komikum sajátos keveréke figyelhető meg a Hát krajcárban is, amely szinte derűs hangulattal fut a kifejlet felé, ahol azonban egyszerre feltárul a család mély tragikuma (összehasonlítás). Dr. ALABÄN FERENC kandidátus Pedagógiai Fakultás, Nyitra (Nitra) MEGRENDELŐLAP Alulírott név utca házszám irányítószám helységnév folyó év ................................................ hónapjától megrendelem a Szocialista Nevelés c. folyóiratot. dátum aláírás Kérjük kedves megrendelőinket, hogy a megrendelőlapokat küldjék a szerkesztőség címére, esetleg adják át kézbesítőjüknek. 46
