Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-10-01 / 2. szám - Bolla Károly: Tapasztalataim a természeti ismeretek tanításában az alapiskola 3. osztályában
; Tapasztalataim a természeti ismeretek tanításában az alapiskola 3. osztályában A természeti ismeretek — mint а természettel foglalkozó komplex tantárgy — fontos szerepet tölt be a tanulók sokoldalú személyiségének kialakításában. Célja: megismertetni a természeti valóság elemi jelenségeit és ezek összefüggéseit, fejleszteni a tanulók kifejezőkészségét és képességeit, előkészíteni őket a természettudományi tantárgyak rendszeres tanulására és felvértezni a tudományos világnézet alapvető elemeivel. Feladatunk, hogy az oktatás folyamán kialakítsuk a tanulók elemző és ösz- szegező készségét, hogy ezáltal céltudatosan megfigyelhessék és összehasonlíthassák, elemezhessék és osztályozhassák, ill. rendszerbe foglalhassák az új ismereteket. Az eredményes oktató-nevelő munka elengedhetetlen feltétele a megfelelő oktatási módszerek és szervezési formák kiválasztása és alkalmazása. Állandóan szem előtt kell tartani a honnan — hová? kérdéseket, vagyis az órákra lebontott tananyagot ösz- szefüggéseiben kell látnunk. Feltétlenül tudnunk kell, milyen ismeretekre tettek szert tanulóink az adott témával kapcsolatban az előző osztályokban, ill. melyek a legszükségesebbek a 4. osztály természeti ismeretek tananyagának elsajításához. E- zek alapján az órára való felkészülés fontosabb lépései: — az osztály összetételének, tudásszintiének, érdeklődésének figyelembe vétele, — alaposabb szakmai tájékozódás a tananyag problémakörében, — a regionális feltételek alkalmazásának lehetőségei, — az oktatáshoz szükséges segédkönyvek (atlaszok, lexikonok, zsebkönyvek) összegyűjtése, — a didaktikus technika és egyéb segédeszközök használatának biztosítása, — az előkészület utolsó fázisában az oktatás módszeres eljárásainak és szervezési formáinak kijelölése. Az oktatási módszerek helyes megválasztásával felkeltjük a tanulók érdeklődését, ébren tartjuk figyelmüket, s ezzel fokozzuk az oktatás hatékonyságát. Tapasztalataink szerint a tanulók a kísérleteket és a laboratóriumi munkákat kedvelik a legjobban. Ezek alkalmazására főleg az első két tematikus egység (összehasonlítunk és mérünk, az anyagok és tulajdonságaik) nyújt lehetőséget, de a további tananyagok tárgyalásakor is mód nyílik rá (hogy kutatjuk a természetet, a talaj, ásványok és kőzetek, a növények élete). A tanulók többsége az iskolában elvégzett vagy bemutatott kísérletet otthon is megismételte. Ha hosszú távú megfigyelésekre akarjuk ösztönözni tanulóinkat, kísérletünk tárgyát úgy kell az osztályban elhelyeznünk. hogy naponta figyelemmel kísérhessék a fejleményeket, (pl. a borsó csírázása). A tanulópárok felváltva írják feljegyzéseiket a faliújságon elhelyezett megfigyelési naplóba. Folyamatosan végeztünk meteorológiai és fenológiai megfigyeléseket is. Ezeket szintén felváltva jegyezték a természeti naptárba. Mindennap találtunk rá időt, hogy az észlelt időjárási jelenségeket élőszóban is elmondják a tanulók. A hosszú ideig tartó megfigyelések hatással vannak a tanulók jellembeli tulajdonságainak (kitartás, rendszeresség, gondosság, pontosság) kialakítására is. A leggyakrabban alkalmazott módszer a beszélgetés, mert ez serkenti 47
