Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-10-01 / 2. szám - Alabán Ferenc: Irodalmi szövegelemzés - élmény és megértés

tantárgyak a maguk sajátos tantervi anyagával teszik lehetővé a stilisztikai nyelvi vizsgálódást: az irodalomoktatás elsősorban az irodalomelméleti ismeretek stilisztikai elemeivel, a nyelvtan pedig a különféle nyelvi kategóriák stílusértékével.) A lényeg a szemelvények stíluselemzésében az legyen, hogy a tanulók eljussanak ahhoz a felismeréshez, mit akar az író ábrázolni egy-egy szép és kifejező stíluseszközzel, egy-egy nyelvi kifejezéssel. Vegyék észre, hogy minden irodalmi alkotó olyan szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat keres, amelyek gondolatait, érzelmeit a leghívebben és leghatásosabban fejezik ki. Az irodalomolvasás fokán természetesen nem elszigetelt — külön stilisztikai (irodalomelméleti) és külön nyelvi (nyelvtani fogalmakhoz kapcsolódó) — irodalmi szövegelemzést kell végezni. Az irodalom és nyelvtan összefogva, egymást kiegészítve a tantervi anyag folyamatosságában teszi lehetővé, hogy a költői nyelv vizsgálatával együttesen alakítsák és fejlesszék a tanulók esztétikai ízlését. A nyelvi-stilisztikai elemzés tehát alkalmas arra is, hogy tanulóinkkal megértessük az irodalom és a nyelvtan nem egymástól független ismeretet nyújtó tárgy.

Az epikai alkotások legfontosabb figyelembe veendő szempontjainak ösz- szefoglalása után konkrét irodalmi alkotás megvalósítható feldolgozási menetét ajánljuk gyakorlati alkalmazásra.

Elemzés — vázlat

Móricz Zsigmond: Tragédia (8. oszt.)

Ez a novella az irodalomolvasás fokán a 8. osztályban A két világháború, közötti irodalom című első nagy egységének a Móricz Zsigmond alkotásait bemutató fejezetébe illeszkedik be.

A feldolgozás menete:

Az előkészítés tulajdonképpen átvezetés az Életem regényéből. Kivett részlet és az előző osztályokban már megismert Móricz-művek felelevenítése alapján (Hét krajcár, Légy jó mind halálig). A tankönyvben e célból feltüntetett kérdések bőven lehetőséget biztosítanak a témaátvezetésre és a részletkérdésekre is fényt derítenek. Megítélésünk szerint azonban a pedagógus jó érzékkel össze is vonhat néhány kérdést, és szorosabban csoportosíthatja őket a már ismert művek közé.

Célkitűzés: a szegényparasztság nyomorúságának bemutatása Móricz novellájában. Különösen arra figyeljenek a tanulók, milyen stíluseszközökkel éri el az író a novella feszültségét? (Előzetes megfigyelési szempont.

A bemutató olvasás. (Erre akkor kerül sor, ha az elbeszélést az órán olvassuk el.)

A téma megállapítása. (A szegény parasztság nyomorúsága egy észrevétlenül élt szegényparaszt tragikomikus halálában.)

A cselekmény, (rekapituláció — a legfontosabb momentumok.)

Az eszmei mondanivaló. (A szegényparaszti élet nyomorúságának elkép- zeltetése egy olyan napszámos tragikus történetével, aki egyszer akar jóllakni életében, s akkor is belehal.)

A szerkezet és előadásmód — kiegészítve a stílusjegyek legfontosabb megnyilvánulásaival.

Jellegzetes in médiás rés kezdés: „Mindenki a Sarudy-lány holnapi lakodalmáról beszélt “ A novella szerkesztésmódja: az író egyre nagyobb feszültséget teremt, majd a tetőpont elérése után meredeken lefelé esik az egész drámai helyzet. Általában rövid bekezdések és rövid mondatok, továbbá csak minimális dialógus, a- mely erősen szaggatott belső monológokkal váltja egymást. A drámai helyzeteknek megfelelően sok dinamikus ige van a szövegben és a ritka jelzők is nagy erőt sugároznak. Megállapítható: a novellának nagy belső feszültig