Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1987-04-01 / 8. szám - Figyelő

nelmének a tanulmányozásakor a leírásnál pontosabbak maguk az anyagi emlékek (közlekedési vagy munkaeszközök, néprajzi források), sőt a közvetlenül megfigyelhető folyamatok egy-egy munkavégzés során (filmhíradóban), de a zenei források is igen jól alkalmazhatók forrásanyag mellett vagy helyett (pl. a Fáklyavivők VI. lemezéről a 11. szám: Szeptember végén — Petőfi verse — a Varsavianka dallamára a Földényi kórus előadásában).

Magyarországon a 6. osztályban követelmény először a forráselemzés. Rövid elbeszélő forrásrészletek és törvények feldolgozásával valósul ez meg, majd a 7. osztályban a marxizmus-le- ninizmus klasszikusainak műveiből néhány mondatos részletek feldolgozásával bővül. 8. osztályban már a napi sajtót, szakfolyóiratokat, 3—4 oldalas népszerű tudományos feldolgozásokat kell a tanulóknak önállóan használniuk, ezek nyomán szóbeli vázlatot vagy kiselőadást készíthetnek.

A szerző leírja, hogyan elemeztette a nyolcadikos tanulókkal könyvtári tanórán az Áprilisi Téziseket (történelmi olvasókönyv alapján). A tanulók csoportmunkában dolgoztak, 2—2 tanuló egy könyvet használt. Feladatuk a következő volt: Hogyan fogalmazta meg Lenin az Áprilisi Tézisekben a pillanatnyi oroszországi helyzet sajátosságait? Milyen teendőket jelölt meg a proletár hatalomhoz vezető forradalom útján? Készítsetek írásbeli vázlatot! Az elemzéshez akkor nyújtunk segítséget, ha úgy szabjuk meg a feladatokat, hogy utalunk a legfontosabb gondolatokra, szinte megadva a vázlat vezérfonalát. Semmiképpen nem elég annyi, hogy: „Elemezzétek!“. Könnyebb dolguk van a gyerekeknek, ha írásbeli vázlatot készítenek. Ennél a feladatnál a következő módon jártak el: A már előre elolvasott anyagot az órán újra elolvasták, és az általuk legfontosabbnak tartott gondolatokat aláhúzták. Ezután válaszoltak az írásbeli feladatra.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán elhangzott Lenin-beszé- det terjedelme miatt nehezen lehet a tanórán feldolgozni (pl. szemelvények Marx, Engels, Lenin műveiből). Ilyenkor két megoldás közül lehet választani. Vagy otthon előre elolvassák a gyerekek a teljes beszédet, vagy csak egy megjelölt részt dolgoznak fel az órán elolvasva. Az ilyen típusú beszédek különösen alkalmasak arra, hogy a tanulók a lényeget kiselőadás (felszólalás) formájában adják vissza. Könyvtári tanórán — csoportmunkában 3 részre osztva — kiselőadáshoz szóbeli vázlatot készítettek a következőképpen:

1. Megszólítás

2. A téma megjelölése

3. Mi az ifjúság feladata az új társadalomban?

4. Mit kell tanulni?

5. Milyen volt a régi iskola?

6. Az új műveltség célja: tanulni kell a kommunizmust. Hogyan?

7. A tanulás mellett az ifjúság miben nyújthat segítő kezet, miben kezdeményezhet?

8. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak felkészülése a jövőre.

Lenin beszédének szinte minden gondolata ma is időszerű. Ezeket az időszerű gondolatokat a tanulók nevelésében feltétlenül ki kell használnunk.

Ugyanebben a számban Mikes Zden- kóné elemzi a szakkör szerepét a pályaorientációban. Elemzi a pályaválasztásra és a munkára nevelés összefüggéseit, mely során az aktuális társadalmi, gazdasági követelmények szempontjaira is utal.

A szakkörök szervezésének a célja — többek között —, hogy a gyerekeket ösztönözze a szabadidő tervszerű és hasznos eltöltésére, befolyásolja érdeklődésüket, felismertesse velük a társadalom igényeit, szükségleteit saját képzésük és önnevelésük iránt. A szakkör meg tudja mutatni azokat a lehetőségeket, amelyek megvalósítására pályára készülésük során töreked250