Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-11-01 / 3. szám - Simon Jánosné: Az ötödik osztályba lépéssel járó nehézségek csökkentése
Az ötödik osztályba lépéssel járó nehézségek csökkentése Az 5. osztályba lépő tanulók problémáit két körbe sűríthetjük: a nevelés és az oktatás területén megoldandó feladatokra. Az elsőhöz segítséget nyújtanak a pszichológiának az erre a korra (pubertás előtti kor) vonatkozó ismeretei, a másikban nekünk pedagógusoknak kell feltárnunk és leküzdenünk a nehézségeket. A tanítás módszerének megválasztása szemszögéből a két tényező szorosan összefügg, egyiket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A pubertás előtti kor jellemzői, amelyek befolyásolják a nevelést és az oktatást Az 5. osztályba lépés csaknem olyan jelentős a gyermek életében, mint maga az iskolába kerülés ténye. Lényeges változás áll be mind nevelési, mind oktatási téren. A tanulók az alsó osztályok zártabb, családiasabb életéből tágasabb világba, bonyolultabb emberi kapcsolatok közé kerülnek, újszerű követelmények övezik őket. Némi aggodalommal s nagy belső kíváncsisággal vonulnak be az ötödik osztályba. Gyerekek még a szó szép és igazi értelmében. Az első napok megilletődése után rövidesen otthonosan mozognak a nagyobbak között, sőt nemsokára ők a „felsősök“ legmozgékonyabb csoportjai. Szünetekben náluk a legnagyobb a zsivaj, viharos gyorsasággal száguldoznak a folyosón, az órák alatt nyugtalanok. Rendkívül könnyen kerülnek váratlan, meglepetésszerű helyzet hatása alá, s az adott szituáció befolyására gyakran olyasmit is elkövetnek, amit tüstént megbánnak. Szívesen dolgoznak együtt a felnőttekkel, bár fegyelmezésük nehéz. A közös munka vágyát felhasználva, így indítsuk munkánkat: nézzük csak; vizsgáljuk meg; mit tennél az én helyemben; mi a ti véleményetek? stb. A pedagógus megjelenése, megjegyzései, sikerei és kudarcai hatást gyakorolnak rájuk. Nevelőjükben nagyra becsülik a nyíltságot, az őszinteséget. Mindenre kiterjedő kapcsolatokat akarnak teremteni tanítójukkal. A tanító ítélete a tanuló számára a döntő, megfellebbezhetetlen igazság. Ezt az érzést nagymértékben csökkenti, ha bizonyos határok között partnernek, munkatársnak tekintjük a legapróbb tanítványt is, tiszteljük jogát az önállóságra, becsüljük önérzetét, emberi méltóságát, bizalommal vagyunk iránta. Meghallgatjuk panaszait, kikérjük véleményét, tiszteljük nézeteit, a választás jogát, nem élünk vissza bizalmával, beismerjük: én sem tudok mindent, én is tévedhetek. Fontos tényező ebben a korban a tanítási óra légkörének a kialakítása, mivel ez a tanulók idegrendszerére hat, s így csökkenti vagy növeli a tanuló fáradékonyságát, illetve teljesítőképességét. Jó a szorongást feloldó, vidám, derűs 78
