Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-09-01 / 1. szám - Dudás Kálmánné: A pedagógus és a hátrányos helyzetű tanulók
A pedagógus és a hátrányos helyzetű tanulók A tanulók az osztályban nem egyformák, sok szempontból jelentősen különböznek egymástól. Egyesek fürgék, ügyesek, a tananyagot gyorsan elsajátítják, jól beilleszkednek környezetükbe, míg mások lassúbbak, nehezebben értik meg a tananyagot, a tanulásban nem érnek el jó eredményeket, lemaradók. Egyes tanulók nyugodtan, kiegyensúlyozottan viselkednek, mások mértéktelenül élénkek, kirobbanók és vannak nehézkes, érzékeny vagy közömbös tanulók is. Ezek a sajátosságok — melyek az embert mint személyiséget jellemzik — a tanulók jövőbeni társadalmi élete szempontjából döntő jelentőségűek, ezért a pedagógusnak igyekeznie kell tanulóit megismerni, hatni kell rájuk, formálni kell jellemüket. A tuöományoís-műszaki forradalom következményei növelik a pedagógusokkal szemben támasztott követelményeket. A csehszlovák közoktatási rendszer tartalmi átszervezése, az igényes tananyag elsajátíttatása megköveteli, hogy az oktató-nevelő munkában következetesen érvényesítsük a belső differenciációt és az egyéni hozzáállást a jobb képességű és a hátrányos helyzetű tanulók esetében egyaránt. A képességek az emberi személyiség alapvető, általános és tartós tulajdonságai, amelyek a teljesítmény mennyiségében és minőségében fejeződnek ki. A képességek a mindennapos pedagógiai gyakorlatban a tanulóknál a tananyag elsajátításának, a feladatok megoldásának gyorsaságában és minőségében, a tevékenység produktivitásában, valamint a megoldási eljárás önálló és alkotó jellegében nyilvánulnak meg. Minél magasabb szintűek a képességek, annál nagyobb teljesítményre, önállóságra adnak lehetőséget és annál kifejezőbb a tevékenység alkotó jellege, de ugyanez fordítva is érvényes. A képességek kibontakozásában rendkívül fontos szerepe van az iskolának, a nevelőnek. Gyakran ugyanis megtörténik, hogy a meglevő adottságok a kibontakozáshoz szükséges feltételek hiánya miatt nem fejlődnek ki. Egyes tanulóknál a családi vagy az iskolai környezet hat tompítólag bizonyos tevékenységek kibontakoztatására. Vannak tanítók, akik helytelen eljárásaikkal rossz viszonyt alakítanak ki maguk és a tanulók között, és ezzel tantárgyaikat meggyülöltetik velük. Ha a tanuló a fejlődése során nem rendelkezik a képességei kibontakoztatásához szükséges feltételekkel, hátrányos helyzetbe kerül. A szocialista nevelés célja a gyermek képességeinek sokoldalú kibontakoztatása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermek tevékenységét fejleszteni, szervezni és irányítani kell. Képességeikhez mérten különböző feladatokkal kell őket megbízni, és segíteni kell nekik ezek megoldásában. Minden gyermekben ki kell fejleszteni az alapvető, értékes emberi képességeket, melyek a 6
