Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A fordítás néhány kontrasztív nyelvészeti kérdése

filozofických pojmoch a tézach.” (Občianska náuka, 8. 1.)

.. hogy alaposabban elgondolkozzunk a filozófiai fogalmak és tézisek fölött.” (Polgári neveléstan, 8. 1.)

A helyes magyar igevonzat: elgondolkozni vmin, tehát fogalmakon, téziseken.

c) a magyar nyelv gyakrabban él az utalószókkal (rámutató szókkal) az

alárendelő összetett mondatokban, mint a szlovák:

„..,. a konečne hľadať odpovede na otázky, ktoré na úrovni vtedajšej praxe a poznania boli neriešiteľné.“ (Občianska náuka, 11. 1.)

„... és végül választ keresett az olyan kérdésekre is, amelyek a gyakorlat és az ismeretek akkori szintjén megoldatlanok voltak.” (Polgári neveléstan, 11. 1.)

„Všetci občania stáli, akoby ich omráčili.“

Minden polgár úgy állt, mintha elkábították volna őket.“

„V našej vlasti máme mnoho krásnych miest, ktoré náš štát chráni osobitnými zákonmi.” (Kuklová a kol.: Vlastiveda pre 4. roč. OŠ. SPN. Bratislava 1982, 95. 1.]

„A mi hazánkban nagyon sok olyan szép hely van, amelyet államunk különleges törvényekkel is véd.“ (Kuklová és kol.: Honismeret a kisegítő iskola 4. oszt. számára. SZPK. Bratislava 1982. 95. 1.)

„Vymenuj, čo sa varí z vody!“ (Vlastiveda, 63. 1.)

„Sorolj fel ételeket, amelveket vízben főzünk, és olyanokat is, amiket vízből főzünk.” (Honismeret, 63. 1.)

„Pijeme iba pitnú, zdravotne nezá- vadnú vodu.” (Vlastiveda, 62. 1.)

„Csak ivóvizet ihatunk, olyan vizet, mely egészségügyi szempontból kifogástalan.“ (Honismeret, 62. 1.)

„Človek pestuje rastliny a chová zvieratá, aby mal dostatok potravín.” (Vlastiveda, 62. 1.)

„Az ember azért tenyészti az állatokat, azért termeszti a növényeket, hogy elegendő tápláléka legyen.”

„Ako sa volá obec, v ktorej bývaš?” (Vlastiveda, 27. 1.)

„Mi a neve annak ц községnek, ahol te élsz?“ (Honismeret, 27. 1.)

„Miesto, kde sa stretávajú 2 rieky, voláme sútok.”

„Azt a helyet, ahol a két folyó egymásba ömlik, összefolyásnak nevezzük. (Honismeret, 30. 1.)

„No mnohokrát ľudia ani nevedia, kde je ich studňa.” (Vlastiveda, 32.— 33. 1.)

„Gyakran bizony az emberek azt sem tudják, hol van az a kút, amelyikből a vizet kapják.” (Honismeret, 32—33. 1.)

d) Ott is élünk a van, vannak létigével, ahol ezt megoldhatnánk nomi- nalizálással, hogy tömörítsük a szöveget, illetve verbalizálással, hogy feloldjuk a mondatok monotóniáját és a sztereotípiáját:

„Na začiatku leta je kosba.” (Vlastiveda, 93. 1.)

„A nyár elején van a kaszálás ideje.“ (Honismeret, 93. 1.)

Nomilizációval tömören: A nyár eleje a kaszálás ideje.

A következő példák a helyes fordítási eljárást szemléltetik nomizálás- sal, illetve verbalizálással:

„Odpoveď na základnú filozofickú otázku môže byť v podstate dvojaká ...“ (Občianská náuka, 14. 1.)

„A filozófiai alapkérdésre kétféle válasz adható...” (Polgári neveléstan, 14. 1.)

„Za každým tematickým celkom je zhrnutie učebnej látky...” (Občianska náuka, 9. l.j

„Minden témakör után összefoglaljuk az anyagot...“ (Polgári neveléstan, 9. l.j

„Zelenina je veľmi zdravá.” (Vlastiveda, 18. 1.)

„A zöldség nagyon egészséges.“ (Honismeret, 18. l.j

„Medzi listami sú žlté kvety.“ (Vlastiveda, 18. l.j

„A levelek között bújnak meg a sárga virágok.” (Honismeret, 18. l.j

„V plodoch sú semená.” (Vlastiveda, 18. 1.)

„...és sok magot tartalmaz.“ (Honismeret, 18. 1.)

e) a mať igét a legtöbb esetben a létigével fordítjuk, de ugyanúgy nominalizálhatunk, illetve a monotóniát feloldhatjuk teljes értékű igével (verbum finitummal).

70