Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A fordítás néhány kontrasztív nyelvészeti kérdése

tagmondat és 94 szó, a fordítás pedig 1 szövegrész, 3 mondategész, 20 tagmondat és 114 szó.

Érdekességként említem meg, hogy a készülő magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótárának (frekvencia) előzetese szerint, amely regények, novellák, tudományos ismeretterjesztő szövegek 500 ezer kicédulázott szóállományára épült, a megvizsgált anyagban a leggyakoribb szavak a következők voltak: az a határozott névelő, amely 42 655-ször, az az határozott névelő, mely 13 163-szor, az és kötőszó, amely 8759-szer, a nem tagadószó, amely 8624-szer, a hogy kötőszó, amely 7029-szer, a van létige, amely 4679- szer fordult elő. (Az élet és az irodalom kalendáriuma 1985. Az ÉT kérdezi. 172. 1.)

A fenti rövid, 115 szót tartalmazó fordítási szövegben 6 a, 5 az határozott névelőt, 3 és, s, 3 hogy kötőszót, 1 nem tagadószót és 1 létige alakot (volt) találunk.

A mai magyar nyelvben fellelhető terjengősségre más oldalról mutat rá a nagy francia hungarológus, Aurélien Sauvageot, aki a Ľ education de la longue hongroise c. munkájában ezt írta: „A legújabb nyelvfejlődés azt mutatja, hogy nyelvünk egyre finomabb, bonyolultabb árnyalatokat tud kifejezni, a mondanivaló megformálása egyre pontosabb — mindez azonban sokszor fölösleges pontoskodáshoz vezet; más nyelvek egyszerűsödési tendenciájához képest nyelvünk jelenét a bonyolultabbá válás jellemzi.“

A nyomtatott tansegédletek (tankönyvek, munkalapok, -füzetek) fordításakor is megnyilvánul ez a pontoskodás, ez a redundancia a fölösleges szószaporításokban a szlovákról magyarra fordítás esetén, mivel kezd elharapódzni a terjengősség az egyszerűség rovására. Ez abban jut kifejezésre, hogy

a) egyszerű, rövidebb esetragok helyett testesebb, terjengősebb névutókat vagy esetenként névutószerü kifejezéseket használunk:

„... ale i na otázky, doposiaľ nevyslovené, s ktorými sa stretnete vo svojom ďalšom živote.” (Tyrychtr: Občianska náuka pre 4. roč. SOU. SPN. Bratislava 1982, 7. 1.)

„... de egyúttal azokra a kimondatlan kérdésekre is, amelyekkel további életetek folyamán találkoztak majd.” (Tyrychtr. Polgári neveléstan a 4-éves szaktanintézetek 4. oszt. számára. SZPK, Bratislava 1984, 7. 1.)

„... ale pomáhať meniť svet a pretvárať ho v záujme všetkých pracujúcich.” (Občianska náuka, 7. 1.)

„... hogy a világot a dolgozók érdekeinek megfelelően megváltoztassuk.“ (Polgári neveléstan, 7. 1.)

A fordítást egyszerűbben inessivusi esetraggal (életében, érdekében) lehetett volna megoldani a folyamán rágós névszói névutó és a -nek megfelelően esetenként ragvonzó névutó- szerű kifejezések teljes mellőzésével.

,,... buržoázia, ktorá sa stala ekonomicky a politicky vládnúcou triedou, nepriamo obhajovala náboženstvo.“ (Občianska náuka, 26. 1.)

„... a gazdasági és politikai szempontból uralkodó osztállyá vált burzsoázia közvetve védte a vallást.” (Polgári neveléstan, 26. 1.)

Racionálisabb megoldás lett volna a -lag modalis-essivusi esetraggal élni a szempontjából terpeszkedő, esetenként névutószerü kifejezés helyett.

„Pri štúdiu dejín filozofie...“ (Občianska náuka, 15. 1.)

„A filozofia történetének tanulmányozása során... (Polgári neveléstan, 15. 1.)

„Idealistická filozófia sa v dejinách spravidla spája s vykorisťovateľskými triedami...” (Občianska náuka, 25.1.)

„A történelem során az idealista filozofia rendszerint a kizsákmányoló osztályhoz kapcsolódott...“ (Polgári neveléstan, 25. 1.)

,,To odkázal kompetentným ...“

„Azt üzente az illetékesek felé ...” A terjengős során rágós névszói névutó és a helytelen felé egyszerű névutó helyett használhatta volna a fordító az egyszerű -kor temporálisi, a -ben inessivusi, a -nek dativusi eset- ragot.

b) helytelen vonzat struktúrákat, igevonzatokat iktatunk be:

„... aby ste dôkladne premýšľali о

69