Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-10-01 / 2. szám - Mészáros Erzsébet: A dramatizálás formái a szlovák nyelvi órán az alapiskola 2. osztályában
A dramatizálás formái a szlovák nyelvi órán az alapiskola 2. osztályában A második osztály tananyaga tartalmilag és terjedelmében a gyermek életkori sajátosságaira épül. Kötődik a tanuló érdeklődéséhez, értelmi és érzelmi állapotához. A jó eredmények elérését a tanítási óra minősége döntően befolyásolja, és megteremti a sikeres nyelvoktatás feltételeit. A nyelv- oktatási órán elkerülhetetlen az alkalmazott módszerek és eljárások gondos megtervezése, valamint a tanuló tevékenységének megfelelő irányítása. Ha a tanuló munkája jól szervezett, az elfáradás is később következik be. A fáradékonyságot leginkább a tanítási őrá egyhangúsága, túldimenzálása okozza. A tanterv a szlovák nyelv oktatásának fő feladatává a szlovák beszéd gyakorlati elsajátítását tette, ezt követi a tankönyvi anyag is. A tanítási anyag részegységeinek begyakorlásához segítséget nyújtanak a tankönyv képei- Ezek a képek a kisiskolásban kellemes érzést váltanak ki; szóban és cselekvésben szívesen utánozza az ábrázolt személyeket, azonosulni tud velük, ami a dramatizálás kedves megnyilatkozási formája. A tanítási órán a dramatizálás következő formái alkalmazhatók: ..a-j a tananyag megjelenítése, ■•■'b) a tananyag dialógusainak reprodukálása, ej a tananyag dialógusainak aktualizált eljátszása, d) a tananyaghoz kapcsolódó képek monologikus elmondása, ej. a tananyaggal kapcsolatos személyek, dolgok szóbeli bemutatása vagy cselekvéses utánzása. A tananyag megjelenítése A megjelenítés képességeket, jártasságokat fejleszt ki a tanulókban, és maradandó ismereteket biztosít számukra. A tankönyv számos olyan tananyagrészt tartalmaz, mely alkalmas a megjelenítésre, pl. Snehulienka, Kozliatka, Rozprávka o vlkovi a prasiatkach, Rozprávka o zajačikoch a snehuliakovi, Utekajte, zle je! stb. Anyanyelven ismertek ezek a mesék, a gyermeket érő inger kellemesen hat; ez maga után vonja a teljesítmény és teljesítő- képesség fokozódását is. A tananyag megjelenítése akkor lehetséges, ha a tanuló ismeri a szükséges szókincset. A megjelenítés a tanítási órán lehet rögtönzött — ebben az esetben a rendező feladatát a pedagógusnak kell vállalnia —, de az órán szerzett ismereteket rögzítheti és kiegészítheti a tanuló otthoni munkája is. A kisiskolások többsége látogatja a napközi otthont, s így lehetősége nyílik a tanulócsoporton belüli gyakorlásra. A gyermek társadalmi, otthoni környezetétől is függ, milyen eredményeket ér el a tanulásban. A buzdító, segítő környezetben a tanuló által elért eredmény is jobb, mint közömbös felnőttek és társak mellett..A gyermek szereti a közösséget — bár e közösségek közös érdeklődése a játék —, s a közösségben rejlő erőt a tudásszint emelésére kell felhasználnunk. A kisiskolásnak még nincs elegendő tapasztalata, hogy megfelelő szerepeket tudjon adni társainak. Ezért szükséges, hogy a szereposztásban segítsünk. Fontos, hogy a szerepeket a tanulók a tudásuknak megfelelő mértékben kapják. A helyszín könnyen kialakítható; pl. a szekrény lehet kastély, ház, kunyhó, vagy állatok lakhelyéül is szolgálhat. Sokszor tapasztalható, hogy a „rendező“ rámutat a tábla előtti részre „To je les“, „To je izba”, s a tanulók ezt ebben a rendeltetésben el is fogadják. Az állatok kevés kellékkel — vagy utánzással — 57
