Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-10-01 / 2. szám - Milan Vondruška elvtársnak, a Cseh Szocialista Köztársaság oktatási miniszterének beszédéből

A CSKP XVI. kongresszusa után az oktatásügy egyik fontos feladata volt, hógy elemezze az alap- és középiskolák erkölcsi nevelésének eredményeit. Ez az elemzés egész sor jó eredményre hívta fel a figyelmet. A kialakult kedvező erédmények mellett azonban az oktatási-nevelési folyamatban még mindig megtalálhatók az olyan hiányosságok, mint a serdülő korú fiatalok érettségének alacsony foka, a kispolgári megnyilvánulások, a túlzott szükségletekből eredő fetisizmus. A munkához való viszony hiányosságai a tanuláshoz való hozzáállásban és az iskolai kötelességek teljesítésében nyilvánulnak meg. A felvetett problémák közös gyökere azonban a közösségi nevelés terén mutatkozó hiányosságokban keresendő. Meggyőződésünk, hogy a közösségi nevelésben tapasztalható hiányosságok sok problémának a forrásai, mivel éppen a nevelés e területének kellene döntő mértékben integrálnia és befolyásolnia a. tanulónak az emberekhez, a társadalomhoz és saját magukhoz való viszonyát.

!. A közösség a kommunista nevelés egyik döntő tényezője, és a szocialista társadalomban a gyermekek és az ifjúság életének alapvető szervezési formája. A szocialista közösség a többi csoporttól elsősorban társadalmi céljaiban és a társadalmi feladatok megoldására irányuló tevékenységének tartalmában különbözik. Ez a közösség tagjainak elvtársi együttműködésére, kölcsönös segítségükre és támogatásukra, a humánus és kulturált emberek közötti kapcsolatokra, a közösség feladatainak megoldására irányuló szervezettségre és az iránta érzett felelősségre, tagjai életének állandó javítása végett kifejtett igyekezetére épül. A közösség a közvélemény révén érvényesíti a szocialista erkölcs és;.a szocialista együttélés normáit, annak segítségével utasítja vissza tagjai éjeiének konkrét negatív jelenségeit. A közösségi nevelés az oktatási-nevelési fpjyamat célja, persze ugyanakkor olyan pedagógiai eszköz is, melynek hatására kialakulnak az egyén közösségi tulajdonságai. Természetesen a közösségnek ez a jellemzése a gyermekek és a felnőttek együttes közösségére vonatkozik. Ezért vissza kell utasítanunk azt a leegyszerűsített elképzelést, hogy az iskola egy-egy osztálya automatikusan közösségnek tekinthető. A közösség ugyanis nemcsak a gyermekek egyszerű csoportját jelenti, hanem a kapcsolatok és tevékenységek sajátosan szervezett rendszerét is.

A,.tanulók közösségi tudata az iskolába lépés első pillanatától kezdve fejlődik. Már az alapiskola alsó tagozatán meg kell kezdenünk az olyan tudatos szqpialista közösségi érzés kialakítását, amely a társadalmi értékek, a szocialista erkölcs szabályainak fokozatos megismerésére, a szocialista együttélés normáinak kialakítására és megtartására épül.

A felső tagozat fő feladata a közösségi tudatra való nevelésben az osztály- közösség egységének a megszilárdítása a szakosított tanítás bonyolultabb feltételei között, vagyis az, hogy az osztályközösség élete szerves részévé váljon az .iskola tevékenységrendszerének, hogy tudatosan ápolja az iskola hagyománya jt( pl. a pályaválasztásban], megszilárdítsa az eszmei-politikai szempontokat ,és a társadalmi ráhatást a tanulók gondolkodásában és tetteiben.

: A közösségi érzés elvei az oktatási-nevelési folyamat sajátos minőségi mutatói, és döntően befolyásolják a fiatal nemzedék szociális szempontból felelősséget érző és alkotó tagjai személyiségének a kialakulását. A közösségi nevelés révén bővítjük a tanulók ismereteit és fejlesztjük alkotókészségüket. S éppen ezen a téren hárul nagy felelősség a pedagógusokra — a tantestületekre. A tanulóközösségek kialakítására tett minden kísérletünk ugyanis sikeretelen ma- r.ed;- ha a pedagógusközösség nem működik óraműpontossággal.

! Tisztelt elvtársak, szeretnék rámutatni az iskolák nevelő munkájában rejlő

45