Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-10-01 / 2. szám - A Spišská Nová Vesben 1985. július 2-4. özött megrendezett pedagógusnapokon elhangzott bezámolókból

elégedjenek meg az elért eredményekkel, még ha a legjobbak is. Önök tudják, hogy az iskolában folyó munkát a közvélemény naponta szigorúan ellenőrzi, és ez is arra kötelezi önöket, hogy a legnagyobb felelősséggel végezzék mun­kájukat, és a legjobb eredmények elérésére törekedjenek. Ez az önök társadal­mi küldetése, s e küldetés teljesítéséhez önöknek jó feltételeik vannak. 2976-tól rendelkezésünkre áll pártunk iskolapolitikájának szilárd, céltuda­tos, állandó és hosszú távú programja, oktatási-nevelési rendszerünk távlati fejlesztésének a tervezete. Amikor hozzákezdtünk ennek a programnak a megvalósításához, jól felké­szültünk a kitűzött feladatok teljesítésére. A gyakorlati megvalósítás során azonban teljesen érthetően egész sor új kérdés merült fel, az egyes hagyomá­nyos és bevált munkaformák, módszerek az új körülmények között kevésbé ha­tékonyaknak bizonyultak, különböző nehézségek és új problémák keletkeztek. Természetesen az elmúlt kilenc évben megváltoztak a társadalmi feltételek is, növekedtek az iskola munkájával szemben támasztott igények, s ebben ma sincs megállás. Vitathatatlan azonban, hogy szocialista iskolarendszerünk a fejlett szocia­lista társadalom építésének egész szerteágazó folyamatában fontos és mással nem helyettesíthető feladatokat lát el. Örömmel állapítom meg, hogy a múltban mindig felkereshettük a pedagógu­sokat és iskolarendszerünk irányítóit az előálló új problémákkal, kritikus szem­lélettel és nézetekkel, és közösen kutattuk hatékony megoldásuk lehetőségeit. Különösen ma tulajdonítunk ennek nagy jelentőséget, amikor részleteiben is meg kell valósítanunk mindazt, amit Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén el­mondott, nevezetesen, hogy az iskolaügyben fokozatosan megvalósuló lényeges tartalmi és szervezési változások célja, hogy megteremtse az összhangot ifjú nemzedékünk nevelése és művelődése, valamint népgazdaságunk jelenlegi és távlati szükségletei, a tudományos-műszaki haladás és a társadalmi gyakorlat között. Világosan elhangzott, hogy az iskolának, a családnak, a munkaközösségek­nek, egész társadalmunknak ügyelnie kell arra, hogy e nemzedékre a szocia­lista közösségi érzés, a társadalom fejlesztésének, építésének készsége legyen jellemző, valamint az, hogy ha szükség lenne rá, hazánkat meg is fogja védeni. Ifjúságunkat egyre felelősségteljesebb feladatokkal kell megbíznunk, mert a felelősség súlya alatt alakul ki á szocializmus iránti pozitív, alkotó hozzáállása. S ez oktatásügyünkkel szemben társadalmi követelmény, amelyet maradékta­lanul teljesítenünk kell. A tömegek szocialista öntudatának színvonala dönt arról — és fogja eldön­teni a jövőben is —, milyen mértékben és milyen ütemben tudunk megbirkózni a népgazdaság intenzifikáfasából adódó feladatokkal, hogyan tudjuk birtokunk­ba venni a legújabb tudományos és a technikai ismereteket, hogyan tudjuk majd megoldani életünk bonyolult problémáit. Ezért tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget annak ,hogy az ifjúság ne csak ismerje a marxista-leninista esz­méket, hanem a kommunista elvek az ifjúság szellemi gazdagságának tartós ré­szévé, magatartásának alapjává váljanak. A szocializmus további megszilárdítása elképzelhetetlen az emberek tudatá­nak, nézeteinek, szokásainak éfs erkölcsének a megváltozása nélkül. Ezért kell állandóan rámutatnunk arra, mi a valóban szocialista abban a társadalomban, amelyben élünk, mik a céljai és távlatai, de arra is, mi idegen tőle, mi az, ami kárára van, vagy szöges ellentétben áll vele. A mindennapi politikai küzdelem­34

Next

/
Thumbnails
Contents