Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-09-01 / 1. szám - Tankó László: Tapasztalatok a gimnázium 1. osztályában végzett felmérés alapján / Felső fokon

vasási (olvasmány) jellegűek. Előre szeretném azonban bocsátani, hogy azok az alapiskola kötelező tananyagára épülnek, illetve olyan ismereteket kérnek számon, amelyeket ezen a fokon már szükségszerűen tisztázni kellett. Mert ha egy tanuló nyolc évi tanulás után sem tud arra választ adni: Mi az irodalom? — akkor vagy a tanításban, vagy a tankönyvekben (tantervekben) hiba van. És a válaszadóknak mintegy 70—75 százaléka meg sem próbálkozott a kérdés megválaszolásával.

Az előbbi és a következő kérdés is: Milyen történelmi — irodalmi korszakokkal ismerkedtetek meg az alapiskolában? Soroljátok fel időrendben! — főleg azért szerepelt a felmérőben, mivel ezek a középiskolában kiinduló alapfogalmakként szerepelnek, ezeket itt most már pontosan el kell sajátítani. A 2. kérdésre meglepő módon viszonylag jobb válaszokat kaptunk, mint az elsőre, jóllehet az alapiskola az irodalom korszakolásával különösebben nem foglalkozik. A jobb eredmény valószínűleg annak tudható be, hogy a gimnázium 1. osztályos tankönyve korszakokba sorolva foglalja össze az alapiskola tananyagát, és a tanulók bizonyára már megismerkedtek vele.

Viszonylag jobbak az eredmények a következő 5—6 kérdés során is, amikor egyrészt fel kellett sorolni a legjelentősebb magyar írókat-költő- ket Petőfiig — bár az ingadozás itt is elég szélsőséges — (van, aki ket- tőt-hármat, van, aki hetet sorol fel) —, és természetesen a sorrend körül is vannak problémák. (Valaki Katonát Zrínyi elé teszi, Balassit és Zrínyit Kazinczy és Csokonai után stb.); másrészt a magyar irodalom legrégebbi összefüggő nyelvemlékei közül meg kellett nevezni azokat, amelyekről már hallottak, ill. tanultak. Itt, nagyon kis kivétellel, mindenki a Halotti Beszédet és az Ómagyar Máriasiralmat nevezte meg, természetesen a legtöbb esetben hibás helyesírással. Ez, mármint a pontatlan helyesírás, vonatkozik az írók-költők nevének az írására is, amelyre az alapiskolában is jobban oda kell figyelni, és feltétlenül javítani kell azon.

Az 5. kérdésre a magyar irodalomnak azt az első nagy költőjét kellett megnevezni, aki már magyar nyelven írt, ill. egyik költeményét. Balassit és egy versét (általában a Hogy Júliára talála címűt) szinte mindenki tudta. Zrínyi Miklósról is többnyire tudták, hogy költő és hadvezér volt, s nagy művének címe: Szigeti veszedelem. Volt persze, ahol válasz nélkül maradtak ezek a kérdések: Gab- číkovo, Gelle (Holice), Vereknye (Vrakuňa), Vásárát (Trhové Mýto), Nagycétény (Veľký Cetín), Gesztete (Hostice), Bátka (Bátka), Jesenské.

Lényegesen kevesebbet tudtak azonban a tanulók Csokonai V. Mihályról, ahol az általános kérdés mellett még arra voltunk kíváncsiak: melyik kornak (évszázadnak) volt a legjelesebb költője, és bizony költeményeire sem nagyon emlékeztek. (A 8.-os tankönyv a Reményhez és a Zsugori uram című verseit közli.) Azt viszont, hogy milyen eseményhez fűződik Kazinczy Ferenc neve, irodalmi munkássága, illetve ki írta a Bánk bánt — lényegesen többen, jobban tudták a tanulók, sőt a Bánk bán legfontosabb szereplői közül is meg tudtak nevezni kettőt-hármat (legtöbben: Bánk bánt, Tiborcot, Gertrudiszt, Melindát). — Ezek voltak tehát az irodalomtörténet tárgykörébe sorolható kérdések, amelyek ugyan a régebbi korokra vonatkoztak, de mivel az 1. osztály tananyaga kb. eddig terjed, ilyen ismeretekre építhet a gimnáziumi t^- nár.

Az alapiskolában mintegy 10 művel kellett a tanulóknak házi olvasmányként megismerkedniük, 10 művet kellett olvasniuk. Érdemes talán itt eze1

2i