Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1986-01-01 / 5. szám - Bernáthné Krüg Erzsébet: A szlovák nyelvokatásban elért eredmények értékelése az alapiskola felső tagozatában
literárnych hodinách] s az igekötős igék felcserélése (vychádzal — pochádzal] voltak a leggyakoribb hibák. A nyelvtani feladatok közül mindegyik osztályban azoknak a feladatoknak volt a legsikeresebb a megoldása, amelyeket a tanulóknak a felismerés szintjén kellett megoldaniuk. A megnevezés szintje már nehézségekbe ütközött (a tanuló felismeri a mondatrészt, de nem tudja szlovákul megnevezni), a legkisebb eredményességet az applikatív feladatok megoldásában érték el a tanulók. Ez a tény újból csak arra enged következtetni, hogy a tanítási-tanulási folyamatban elhanyagolt az igényesség fokozatos elmélyítésének, az ismeretek egyre magasabb szintű elsajátításának az elve. Az előírt szókincs 70 %-át csak a tanulók 50,14 %-a sajátította el. A többi tanuló az előírt szókincsnek az 50 százalékát sem sajátította el. Ennek oka egyrészt a tantervi követelményekkel függ össze, a tanterv ui. nem különítette el az aktívan és receptíven elsajátítandó szavakat és lexikális egységeket. A másik ok viszont a szókincsfejlesztés és az előkészítő nyelv- gyakorlatok elhanyagolása a tanításitanulási folyamatban, illetőleg a tanulók megterhelése a tankönyv szókincsét meghaladó szavak tömegének az elsajátíttatásával. A pedagógusok a kommunikatív nyelvoktatás alapelveivel összhangban tervezik és szervezik a tanítási órákat. Nagy súlyt fektetnek a művelődési, gyakorlati, nevelési és a for- matív célkitűzésekre. A tudományosság, pártosság és kommunista eszmeiség elvének a szem előtt tartása jól tükröződik a tanulók pozitív viszonyulásán a szlovák nyelvhez, valamint erkölcsi magatartásán és a tanítási órákon való egyéb megnyilvánulásaiban. Az új módszertani és szervezési formák (pl. a csoportos munka, a páros munka, a feladatok önálló megoldása) növelte a tanulók aktivitását, fejlesztette önállóságukat és kreativitásukat. A pedagógusok a kommunikatív képességek fejlesztésével párhuzamosan fejlesztették a tanulók megismerő képességeit, logikus gondolkodását is; a tanulók képesek a megfigyelésre, a kiemelésre, az összehasonlításra, az elsajátított ismeretek rendszerezésére, az analógiára és egyéb logikai műveletekre, valamint a probléma megoldására is; jó készségre tettek szert a különféle szótárak használatában. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a jövőben még nagyobb súlyt kell fektetnünk a megfigyelőképesség, a figyelem, az önfegyelem, a kitartás, az akarat fejlesztésére is, mert a felsorolt képességek nélkülözhetetlenek a sikeres nyelvtanulásban. Hiba viszont, hogy a tanulók aktív megismerőtevékenysége nem párosul következetesen az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával, ami« részben az időhiánnyal magyarázható. Általában hiányosságok mutatkoznak a képességfejlesztés didaktikai alapelveinek a következetes érvényesítésében (pl. a már említett szüntelen előrehaladás, azaz a magasabb szintű igényesség elvének, a valamennyi tanuló fejlesztése elvének a szem előtt tartásában stb.j. Sikeres a tantárgyközi kapcsolatok kiaknázása a tanítási órákon, főként a szlovák nyelv — honismeret, történelem, földrajz, polgári neveléstan és a természettudományi tantárgyak kapcsolata az esztétikai tantárgyakkal (zene, képzőművészet). Sajnos, a pedagógusok gyakran túllépik a megengedett határt, s fölösleges ismeretekkel halmozzák el a tanulókat a kommunikáció rovására. Ugyancsak nem lehetünk elégedettek a magyar és a szlovák nyelv következetes egybevetésével. A megfigyelés szintjétől tovább kellene lépni a tudatosítás szintjéhez, az eltérések tudatosítása nélkül ui. nem alakulhat ki a tanulók nyelvi tudata. Mint már említettük, 138
