Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-09-01 / 1. szám - Csuka Gyuláné: A beszédművelés szerepe

A beszédművelés szerepe Az anyanyelvi nevelés nagyon fon­tos része a beszédművelés, melynek egyik területe a mondat, illetve a szövegfonetikai eszközök (a hangerő, a dallam, a ritmus, a hangsúly és a tempó) tudatos, tartalomnak megfe­lelő használata. Már az 1. osztályban szoktatni kell a tanulókat arra, hogy felismerjék a különböző dallammal, tempóval, hangerővel elhangzó mon­datokból a beszélő érzelmeit, a mon­datok tartalmát, a hangsúly helyét, hogy tegyenek különbséget a mondat dallama és hangsúlya között. A magyar beszéd dallamos. Tudato- síttattam tanulóimmal, hogy monda­taink dallama lejtő, elején eső-eresz- kedő. 12 3 Ilonka vásárolni ment. A legnehezebb a kérdő mondatok helyes dallamvezetésének a megtaní­tása, mivel ezeknek a dallamíve vál­tozó. A kérdő névmás, kérdő határo­zószó, vagy a kérdőszócska nélküli eldöntendő kérdések dallama emel­kedő-eső. 12 3 Ilonka vásárolni ment? 1 2 3 Elment-e oda? Beszédhangjaink magassága gyak­ran változik. Három — magas, mély és középhangfekvésben beszélünk. A hangfekvés a mondat elején a legma­gasabb, majd fokozatosan ereszkedik. Az alábbi Weöres Sándor-verte elmon­dásakor három hangfekvést állapítot­tunk meg: Ha nap süt a rétre, A rét közepére (kizépj Gyerünk gyerekek, csapatostól! (magast Hozzuk ki a labdát, Rakjunk güzü-csapdát. Csattogjon a csillagos ostor! És este a réten, (küzép j) A rét közepében Tündér-aranyakra találjunk. S ha eljön az éjjel, (mély) Az északi széllel Oda járjon vissza az álmunk! Tudatosítsuk, hogy a felkiáltó, fel­szólító, óhajtó mondatokat magasabb hangfekvésben, a kijelentéseket, köz­léseket közepes, a bánatot, szomorú­ságot kifejező mondatokat mélyebb hangfekvésben szólaltatjuk meg. Be­szédünk legfontosabb részeit maga­sabb hangfekvésben ejtjük. Más kárán tanul az okos. Nehéz kérdésre nehéz a válasz. Aki másnak vermet át, maga esik be­le. A beszéddallam értelemmegkülön­böztető funkciójának az alkalmazásá­ra minden órán adódik lehetőség. Pl.: Egyest kaptam. Ezt a mondatot el­mondtuk úgy, hogy közlést, kérdést, csodálkozást, érdeklődést, örömet, mérgelődést, buzdítást fejezett ki. Ez a gyakorlási mód a gyerekeket na­gyon szórakoztatja. A szóhangsúly az első szótagra esik. A hangsúlyos szavakat hang­it)

Next

/
Thumbnails
Contents